82885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hegyi rétegek felépítésének megállapítására
Megjelent 1934. évi au gusztus hó 270 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82885. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás a hegyi rétegek felépítésének megállapítására. Dr. Mintrop Ludger, tanár Bochumban. A bejelentés napja: 1920 évi augusztus hó 18-ika. Németországi elsőbbsége: 1919. évi december hő 6-ika. Jelen találmány tárgya eljárás a hegyi rétegek felépítésének megállapítására; az eljárás azáltal van jellemezve, hogy a mérési területen mesterségesen előidézett 5 megrázkódtatásokat, pl. valamely robbanótöltés felrobbanását, valamely esősúlynak lökését a földrengések kutatásánál ismeretes tudományos módon, természetesen megfelelő alkalmazással értékelő sítjük. A hegyi rétegek felépítésének pontos megállapítása céljából, hacsak természetes támpontok nem állanak rendelkezésre, fúrásokhoz voltak kénytelenek folyamodni; 15 a fúrólyukak lemélyesztése azonban rendszerint körülményes és költséges munkát jelent, mely ezen felül mindenütt nem is alkalmazható. Ahol arról van szó, hogy mindenekelőtt a hegyi rétegek nagyjából 20 való összetételére előzetes támpontokhoz jussanak, tudvalevőleg a varázsvesszővel kísérleteztek, amint azonban a „Glückauf" című folyirat 1919. évfolyamának 893. oldalán levő cikkben olvashatjuk, a varázs-25 vessző hatása és az altalaj geológiai sajátságai között egyértelmű összefüggés eddig megállapítható nem volt. A nagyjából való felvilágosítás célját szolgáló második munkamód az elektromos hullámokat 30 hasznosítja, amelyeknek viselkedéséből a kőzetrétegek felépítésére és sajátságára bizonyos következtetéseket lehet levonni. További módszert képez az Eötvös-féle nehézségi mérleg alkalmazása, mely a töme-35 gek sűrűségi változásainak rendkívül pontos mérésén alapul. A találmány értelmében szintén hullámokat használunk a kőzetrétegek felépítésének megállapítására, azonban nem elektromos hullámokat, hanem mechanikai 40 úton előállított rugalmas hullámokat, még pedig azon felismerés alapján, hogy ezek a hullámok a kőzetrétegek sajátos minőségével, sűrűségével és rugalmasságával közvetlenül függnek össze, minélfogva ezen 45 összefüggés sokkal bensőbb, mint az elektromos hullámokhoz való vonatkozás. Ebből a célból a mérési területen alkalmas helyen mesterségesen, pl. bizonyos menynyiségű robbanószer felrobbantása, vala- 50 mely ejtőmű vagy ütés által mechanikai hullámokat állítunk elő, melyeknek a különböző hegyi rétegeken át való rugalmas tovaterjedését megfelelő távolságban felállított földrengésmérőberendezés jegyzi 55 fel. Ezeket a felvételeket arra használjuk, hogy, amint ez a földrengések kutatásánál ismeretes, megállapítsuk az u. n. „menetidőgörbét" és hogy a hullámok sebességét a különböző mélységekben kiszámítsuk; 60 már a földrengések kutatásánál is megkísérelték, hogy a| föld általános felépítésére bizonyos következtetéseket vonjanak. A jelen esetben azonban elsősorban az a körülmény játszik szerepet,, hogy nem Va- 65 gyünk kötve a természetes földrengések ki nem számítható fellépésére, hanem szándékosan idézünk elő ily földmegrázkódtatásokat, amiáltal természetesen először adódik annak a lehetősége, hogy ilyen méré- 70 seket egy meghatározott helyen és meghatározott időben végezzünk. Lényeges fontosságú továbbá az a körülmény, hogy a rugalmas hullámoknak a kőzetrétegek belsejében való tovaterjedését, illetve a 75 földrengésmérőberendezéshez való érkezési idejüket kényelmesen összehasonlító mérések alapján állapíthatjuk meg,
