82844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az elégethető anyagoknak a háziszemétből való elkülönítésére és kiválasztására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82844. SZÁM. — XVIII/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés az elégethető anyagoknak a háziszemétből való elkülöníté­sére és kiválasztására. Hidoux Georges és Bernheim Julién mérnökök, Páris. A bejelentés napja: 1914. évi március hó 21-ike. Nagybritanniai elsőbbsége: 1918. évi március hó 22-ike. A találmány tárgyát képező eljárás és berendezés a háziszemét elégethető részei­nek az elégethetetlen részeiből való elkü­lönítésére vonatkozik. Jelenleg az eléget-5 hető részek (papír, rongy, fa, növényi anyagok stb.) az elégethetetlen anyagok­tői (üveg, porcellán, kövek stb.) egy asz­talon kézzel különittetnek el. Az előbbi anyagokat megszárítjuk, őröljük és égő 10 anyaggá idomítjuk, míg az 'utóbbiakat kü­lönleges eljárások alapján műkövekké dol­gozzuk át. 1 Jelen találmány szerint az elégethető anyagok az elégethetetlen anyagoktól 15 mechaikai úton különittetnek el és a töké­letlen, drága és egészségtelen kézieljárás mellőztetik. A találmány következő tapasztalatokon alapszik: 20 Kutatások azon tényt eredményezték, hogy a rostos és engedékeny elégethető anyagok egy hengerszékben vagy laposra nyomatnak, vagy hosszú sávokban széj­jelszakittatnak, vagy azt hosszú, vastag 25 darabokban hagyják el és hogy ezzel szemben az elégethetetlen anyagok az őrlő berendezést kisebb vagy nagyobb darabok alakjában hagyják el, amelyek­nek átmérője majdnem mind kisebb, 30 mint a hengerek egymástóli távolsága, ritkán egy harmaddal nagyobb mint ezen távolság és soha sem nagyobb, mint a dupla távolság. Eszerint, ha mindkét anyagot egy oly 35 rázószitára hozzuk, melynek szemei bő­vebbek mint a hengerek közötti távolság, akkor a rázó mozgás folytán az elégethető anyagok és eléghetetlen anyagoktól elkü­lönittetnek és pedig olymódon, hogy az előbbiek a szita szélén összegyűlnek és 40 utóbbiak azután keresztül esnek. A jelen eljárás lényege abban áll, hogy az igen nagy részektől megszabadított és szárítás útján feldarabolt háziszemét egy hengerszéken keresztül vezettetik és oly 45 rázó szitán szitáltatik, melynek szembő­sége a hengerek egymástóli távolságának kétszeresének felel meg, úgy hogy az el­égethető anyagokat laposra nyomott el nem dörzsölt alakban és az eléghetetlen 50 anyagokat feldarabolt szemcsék alakjában kapják. Minthogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy az elégethető anyagok kis része az elégethetetlenekkel együtt a szitán esik 55 keresztül, tökéletes elkülönítés céljából ezen munkát többször egymásután min­dig közelebb egymás felé szorított henge­rekkel és mindig kisebb bőségű szemek­kel ellátott szitákkal ismételhetjük, mi 60 mellett az anyagok ugyanoly módon nyo­matnak laposra és porosíttatnak. A mellékelt rajzon az eljárás végrehaj­tására alkalmas berendezés egy fogana­tosítási alakjában van feltüntetve. 65 A házi szemetet az (a) gödörben gyűjt­jük, melyben a meg nem munkálható na­gyobb darabok eltávolíttatnak. A meg nem munkálható daraboktól olyképpen megszabadított szemetet a (b) szállító 70 berendezés a kúpos (c) szeparátorba szál­lítja, melyben a nagy daraboknak — me­lyek a munkafolyamatot zavarhatják — további eltávolítása megy Végbe Ezen szeparátor két egymással ellenkező iirány- 75 ban forgó kúppal van ellátva, melyek alap­juknál nagyobb liveáris sebességgel bír­nak, mint csúcsuknál. Ezen berendezés

Next

/
Thumbnails
Contents