82837. lajstromszámú szabadalom • Rezgésátvivő elem beszélgetések számára

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82837. SZAM. — IX/d OSZTÁLY. Rezgésátvivő-elem beszélőgépek számára. Davis William Ham matt ügyvéd, New-Yorkban, mint Hopkins Marcus Clarence mérnök, chavichasei lakós jogutódja. A bejelentés napja: 1921. évi június hó 6-ika. Amerikai elsőbbsége: 1920. évi június hó 7-ike. A találmány beszélőgépekkel kapcso­latban alkalmazoott rezgésátvivő elemre vonatkozik, mely a beszélőgép tűtartó ja és diaphragmája közé van iktatva, oly cél-5 ból, hogy a tűnek játék közben a hangle­mez hangvonala vagy barázdája mentén való végigvezetéskor keletkező rezgéseket a diaphragmára átvigye. A találmány főleg oly beszélőgépekre 10 vonatkozik, melyeknél a szokásos hangdo­boz és hangkar oly rezgő karral van he­lyettesítve, mely a hanglemezen vízszintes irányban végighalad és melynek hátsó vé­gén kúpalakú, bő vagy ezzel egyenértékű, 15 rezgőképes anyagból készült diaphragma van elrendezve, míg a kar mellső vége a közvetlen ráerősített tűtartóval van el­látva. A rezgő kar üreges vagy csőszerű és 20 oly átvivő elem vonul át rajta, melynek egyik vége a tűtartóhoz, másik vége pe­dig a diaphragma csúcspontjához van erősítve, úgy hogy az átvivő elemre gya­korolt rezgések a diaphragmára vitetnek 25 át, mely ily módon dugattyúszerűen kény­telen rezegni és ennek következtében az eredeti hanghullámokat, eredeti hang­erősségükben és minőségükben, szabad, határolatlan légköri levegőben reprodu-30 kálják. Az átvivő elem az eddigi ilyfajta berendezéseknél huzal vagy ' efféle szerv alakjában volt kiképezve, melyet alkalmas eszközök segélyével eredetileg feszültség alá helyeztek, de melyet később feszült-35 ségmentes állapotban használtak. Javasolták már a dróthuzalnak egy fé­mes és egy nem fémes részből álló, két részű elemmel való helyettesítését. Emel­lett a fémes rész célszerűen sárgarézből vagy acélból, a nemfémes pedig ebonitból 40 készült, mimellett a fémre jellegzetes, spe­ciális rezgéseket a faalkatrészek útján igyekeztek tompítani. Azt találtam már most, hogy berregés-és recsegésmentes, tisztább és élesebb 45 reprodukciót kapok, ha az eddigelé alkal­mazott átvivő szervek helyett üreges fém-, célszerűen sárgaréz-rúdból vagy csőből álló átvivő (szervet alkalmazok, melynek átmérője, az eddigi ilyfajta be- 50 rendezésekhez viszonyítva, aránylag nagy és melynek falvastagsága rendkívüli cse­kély. A rúd vagy cső két vége szűkül vagy vékonyodik (keskenyedik), ahol is a cső egyik vége a diaphragma csúcspontjához, 55 a másik pedig a tűtartó fenékrészéhez van erősítve. A tűtartó emellett célszerűen a rezgőkar mellső végén elrendezett süve­gen elrendezett élek között van ágyazva, míg eddigelé a kar végéhez erősített le- 60 mezrügóhoz volt kapcsolva. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szem­lélteti. Természetes azonban, hogy a talál­mány nincs korlátozva a feltüntetett szer- 65 kezeti részletekre, hanem a találmány vé­delmi körén belül, ezen részletek tekinte­tében, számos módosítás lehetséges. Az 1. ábra a diaphragmának és a vivő­karnak, valamint a hozzátartozó részek- 70 nek részben metszett oldalnézete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint, nagyobb léptékben. (5) a kúpos diaphragma (1. ábra), mely papirosból, vagy más alkalmas, merev és 75 rezgőképes, öntött anyagból készül és mely a (6) vivő kar segélyével a (7) kar vagy cső hátsó végére van szerelve. A (7)

Next

/
Thumbnails
Contents