82830. lajstromszámú szabadalom • Festékoldatok és eljárás azok előállítására valamint azokkal való festésre
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82830. SZAM. — XIV/e. OSZTÁLY. Festékoldatok és eljárás azok előállítására, valamint azokkal való festésre. J. R. Geigy A. G. cég, Baselben. i A bejelentés napja: 1922. évi június hó 21-ike. A bázikus vagy savas természetű orgános festőanyagokat tudvalevőleg akként használják textlirostok színezésére, hogy azokkal az anyagot közömbös vagy gyen-5 gén savanyú oldatban pácokkal vagy ezek nélkül magasabb hőmérsékleten megfestik vagy a színnyomó eljárásnál azokat a gőzölési hőmérsékleten rögzítik. Már most azt találtuk, hogy közönsé-10 ges hőmérsékleten mosható és dörzsölésnek ellentálló színezéseket létesíthetünk, ha oly festékoldatokat használunk, amelyek sűrítőszer mellett vagy enélkül, kb. 10—20%-os arányban a következő sa-15 vak valamelyikét vagy azok keverékeit tartalmazzák: monoklórecetsav, diklórecetsav, triklórecetsav, glikolsav, oxálsav, tejsav, almasav, foszforsav. A színnyomásnál ezen festékoldatok alkalma-20 zása azzal az előnnyel jár, hogy az egész gőzölési művelet elesik. Ehhez képest a találmány az eddigiektől az említett savtartalomnál fogva eltérő festékoldatokra, továbbá az ezen ol-25 datok előállítására szolgáló eljárásra és végül oly eljárásra vonatkozik, mellyel az említett festékoldatok segélyével színezéseket és színnyomatokat létesíthetünk textilrostokon és más anyagokon, illetve 30 tárgyakon, mint amilyenek a fa, papiros, tollak, bőr, szőrmék, szalma, tagal, műanyagok stb. Az ily oldatok előállítására szolgáló eljárás annyiban igazodik a festőanyag szí-35 néző sajátságához, amennyiben bázikus festőanyagok, pamutra való alkalmazásuknál, tanninpác-adagot igényelnek. Másrészt a pamut színezésére szánt festékoldatoknál a foszforsav- illetve oxál-40 savtartalomnak csak , bizonyos és pedig oly határig szabad mennie, melynél a szövet még nem szenved káros változást. Az oldatok előállításánál főfeltétel az, hogy a festőanyagok teljesen és maradandóan legyenek oldhatókká téve. 45 Az alábbi példák a festékoldatok előállítási módját és összetételét, valamint azoknak festőipari alkalmazását mutat-Já>k I. Példa. 50 1. g. bázikus festőanyagot 5 g. (40%-os) ecetsavban és 20 g. forrásban lévő vízben feloldunk és azután 52 g. tragantkeményítőből álló sűrítőszert, valamint 2 g. tannint adunk hozzá. Ennek 55 megtörténtével 20 g. monoklórecetsavat adunk hozzá; a feloldás után a festékoldat használatra kész. 20 g. monoklórecetsav és 52 g. sűrítőszer helyett 30 g. glikolsavat és 42 g. sű- 60 rítőszert vagy ezen savak megfelelő keverékeit is használhatjuk. Ha monoklórecetsav helyett tejsavat alkalmazunk, akkor az oldat céljaira 1.21 fajsúlyú tejsavból 30 g.-ot veszünk. 65 Az ezen festékkel való színnyomás akként történik, hogy az anyagot, miután a festéket rávittük, megszárítjuk és gőzölés nélkül hideg vagy langyos hánytatóborkő-fürdőn bocsátjuk át, mely a szo- 70 kásos módon a lé minden literjére 10 g. hánytatóborkövet tartalmaz. Ezután jól öblítünk és szappanozunk. A festőanyag egyenletesen, gyorsan és dörzsölésnek ellenálló állapotba rögzítődött. 75 II. Példa. Hasonló módon állítunk elő pamuthoz és félselyemhez való festőfürdőt a következő összetételben:
