82814. lajstromszámú szabadalom • Szelvényméretekhez képest aránylag nagy hosszúságú tartó
— 3 — egymáshoz képest 90o-kal el vannak forgatva. A 18. és 19. ábrán szabályos nyolcoldalú árbóc egymásra következő két rétegének 6 keresztmetszete látható. E rétegek mindegyike négy (15) tömbből alakul. E tömbök szögletes alakúak, külső oldalaik közül a (15') úgy van alakítva, hogy négy tömb összeillesztésénél a szabályos nyolc-10 szög egy oldalát képezi, míg a belső oldalát a homorú (152 ) hengerfelület határolja. Az egyes tömböknek a (152 ) hengerfelülettől jobbra és balra eső oldalában a metszetben háromszögalakú (153 ) csatornák 16 vannak kiképezve, amelyek páronként egymással szembe ki vannak képezve, amelyek páronként egymással szembe kerülnek, ha a (15) tömbök össze vannak rakva; ezekben foglalnak helyet a (g1 5 ) 20 betétek és az (m) kötőanyag. A (15) tömbök az egymásra következő rétegekben egymáshoz képest 45°-kal el vannak forgatva, azonban a (153 ) csatornák helyzete olyan, hogy ugyanazon (g1 5 ) betétek a kü-25 lönböző rétegek csatornáin áthaladhatnak. Az egyes tömbök kivágásai különbözhetnek a 16. és 17. ábrán feltüntetettektől. Egyébként a tömbök lehetnek áttörtek is. 30 A 20. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál az árbóc párhuzamos két (16, 17) szárból áll, amelyek mindegyike három (161 , 162 , 163 ) vagy (171 , 172 , 173 ) részre oszlik. Az egyes részek keresztmetszete állandó. 35 Viszont a részek keresztmetszete egymáshoz képest, alulról fölfelé csökken. Azon a helyen, ahol a keresztmetszet változik, a két (16) és (17) szárat a (18) híd köti össze. E hidak mindegyike két (19) da-40 rabból áll (lásd a 21. és 22. ábrát), ezek viszont szintén a függőleges kettős T-alakú (191 ) oldalrészből és a keresztirányú és (191 ) résznek megfelelő alakú (192 ) alsó részéből. A (19) darabok az árbóc felállí-45 tásánál a (16) és (17) szár megfelelő részei közt helyeztetnek el, e részek legfelső tömbjének magasságában és a rajzon fel nem tüntetett könnyű kengyeleken nyugszanak a (g1 6 , g1 7 ) betétekkel összekötve. 50 E részek ily módon csatornát alkotnak, amelybe a (21) kengyelek helyezkednek el, betétjükkel összekötve és amit betonnal töltünk ki. A (191 ) lemezek felső szárnyai a (193 ) nyúlványokban végződnek, 55 amelyekre a (22) betonszerkezet illik. Ez utóbbi az egyes szárak felső részének alsó tömbjét veszi körül és a nagyobb méretű tömbnek a rajta lévő kisebb méretű tömb által szabadon hagyott vízszintes felületén nyugszik. 60 A két (16, 17) szár (161 ) és (171 ,162 ) és (172 , 163 ) és (173 ) részét középen hasonló (23) híd köti össze. Végül a (163 , 173 ) részek felső vége szintén ilyen szerkezetű (24) híddal van összekötve. 65 A vasból való (g1 G , g") betétek oly módon vannak alakítva, hogy azon a helyen, ahol a szárak keresztmetszete változik, az egymásra következő részek csatornáiba könnyen elhelyezhetők legyenek. 70 Ha az árbóc négy (25, 26, 27, 28) ágú, amint az a 23. ábrán látható, azokat a • (29, 30, 31, 32) hidakkal köthetjük össze, amelyek a fentebbi (19)-hez hasonlóan szintén két darabból vannak összetéve és 75 csatornákat képeznek, amelyeket vagy betonnal töltünk ki, vagy beléjük kengyeleket helyezünk. A beton és e kengyelek a 23. ábrán nincsenek feltüntetve. A szerkezet alkotó részeinek száma há- 80 romtól különbözhetik. ; A 24. és 25. ábrán feltüntetett lábazat négyzetes keresztmetszetű, egymás fölé helyezett (33) tömbök sorozatából áll. E tömbök mindegyikében mély és kereszt- 85 metszetben trapezoid alakú két (331 ) csatorna van kiképezve. A különféle (33) tömbök (331 ) csatornái egymásnak megfelelnek és magukban foglalják a lapos vasból való és a csatornákat kitöltő (m) kötő- 90 anyagba sülyesztett (g3 3 ) betéteket. E betétek a lábazat felső részéből kiállnak és úgy vannak alakítva, hogy a fából való (34) /árbocot azokhoz a (35) csavarokkal hozzáerősítjük. 95 Ha ilyen lábazatot akarunk készíteni, akkor vízszintes síkfelületre elhelyezzük a (33) tömböket egymás ;fölé, úgy hogy a (331 ) csatornák nyílása fent yan. Majd ez utóbbiakban elhelyezzük az egyenes (g3 3 ) 100 betéteket, amelyek a csatornák fenekére érnek, ,ezután beöntjük az (m) kötőanyagot addig a helyig, ahol a többi egyenes (g3 3 ) betétek vannak, amelyek elhelyezése után beöntjük az (m) kötőanyagot addig, 105 míg az említett csatornák egészen megtelnek. Ha a kötőanyag már megkeményedett, a lábazatot már előre készített gödörbe állítva, azt teljesen betöltjük és az addig egyenes (g3 3 ) betéteket a (34) árbóc no átmérője szerint úgy alakítjuk, hogy azok közé az árbocot elhelyezhetjük, amint ez a 24. ábrán látható. A lábazatot alkotó tömbök keresztmetszete a 24. és 25. ábrán feltüntetettekétől 115
