82756. lajstromszámú szabadalom • Forgó volumetrikus folyadék mérő készülék

szelve tartja a folyadékmérő testét, míg a befogadó helyzetében lévő kamra bizonyos meghatározott mennyiségű folyadékkal telt meg és így önműködően kikap-5 csolja az elreteszelőszerkezetet, mire a folyadékmérő, az ezen kamra megtelése folytán létrejött forgatónyomaték hatása alatt, a berajzolt nyíl irányában, addig forog, míg következő kamrája kerül a be-10 fogadó helyzetbe, ahol is a (g) fogon az elreteszelődés ismét önműködően beáll. Mindegyik kamrába egy (h) úszó van beillesztve, melynek (i) nyele egy (k) tengellyel van csuklósan összekötve, mely 15 tengely párhuzamosan halad a folyadékmérő tengelyével és egy (1) kilinccsel van összekötve. Utóbbi az (f) zárótárcsa köpenyfelületével áll érintkezésben. Ha tehát egy ilyen (1) kilincs kerül a (g) záróiog-20 hoz, ami akkor következik be, ha a kamra, melyhez ez a kilincs tartozik, a befogadó helyzetet foglalja el, akkor, ennek a kilincsnek a (g) foggal való kapcsolódása folytán, a folyadékmérő elreteszelődik és 25 ezen elreteszelődése mindaddig tart, míg annyi folyadék ömlött az illető kamrába, hogy a hozzátartozó (h) úszó megemelkedik és az (1) kilincset, a (g) záróorral való kapcsolódásából kiemeli. A viszonyok 30 úgy vannak megválasztva, hogy az elreteszelésnek ezen, a megemelkedett (h) úszó által való megszűntetése akkor következik be, ha bizonyos meghatározott mennyiségű folyadék ömlött be az illető kamrába, ne-35 vezetesen ama folyadékmennyiség, melyet a mérés (számlálás) egységéül felvettünk. Ha meg van szűntetve az elreteszelés, akkor | a folyadékmérő, a megtelt kamra által reá gyakorolt forgatónyomaték foly-40 tán, addig forog a berajzolt nyíl irányában, míg a legközelebbi kamra (1) kilincse érkezik a (g) zárófoghoz és így az elreteszelés ismét megtörténik, amikor is ez a legközelebbi kamra van éppen a befogadó 45 helyzetben. r A megtelt kamra lefelé mozgásakor a benne lévő folyadék, a (d) határolófal felső szélén át, kifolyik belőle és — mint a rajzon, a (IV) kamránál látható — a lejtős 50 (d) határolófalon egyelőre kis mennyiségű folyadék marad vissza, mely azonban elegendő arra, hogy a folyadékmérőnek előreirányuló forgatónyomatékát fenntartsa, úgy, hogy az éppen a befogadó-55 helyzetbe érkezett üres kamrának ebben a helyzetben való fogvatartása akkor is biztosítva van, ha nem is folyt volna még annyi folyadék belé, hogy ez biztosíthatná annak fogvamaradását. Ezáltal tehát a forgási test (a folyadékmérő) visz- 60 szalengetése és így számlálóművének ezzel mindenesetre együttjáró káros befolyásolása meg van gátolva. A mérés pontosságának fokozására már most a következő berendezések szolgál- 65 nak: Ha a (h) úszó, a hozzátartozó kamra megtelésekor, lassan azon magassági helyzetének közelébe emelkedett, ameddig a folyadék felszíne legfeljebb szabad, hogy 70 emelkedjék, hogy pontosan a kívánt folyadéktérfogatot kapjuk, célszerű az úszó további megemelkedését a folyadék beömlésének arányában gyorsítani, hogy a kamrába beeresztendő folyadékmennyiség meg- 75 szabásáriak érzékenysége növekedjék. Az úszó megemelkedésének ezt a gyorsítását a kritikus magasság közelében a kamra vízszíntes keresztmetszetének kisebbítésével érjük el, úgy, hogy már kis mennyi- 80 ségű további folyadék beömlésekor a folyadék felszínének és így az úszónak is aránylag gyors emelkedése jön létre. Bizonyos fokig a befelé lejtő (d) határolófal is gondoskodik már a befogadóhely- 85 zetben lévő kamra vízszíntes keresztmetszetének ezen, felfelé haladó irányban való kisebbítéséről. Lehet azonban a folyadékfelszínnek ezen, a kritikus magasság közelében való kisebbítését azáltal is 90 fokozni, hogy az említett magasságban helytálló (m) folyadékkiszorító testeket építünk be a kamrákba, melyek akkor, ha többé-kevésbé síklapu alsó felülettel vannak ellátva, még azzal a további előnnyel 95 is járnak, hogy a folyadékfelszínre, a kritikus magasság közelében, megnyugtatóan hatnak, úgy, hogy tehát a folyadék utánömlése folytán bekövetkező hullámképződés a minimális mértékre korlátozódik és 100 így az elreteszelésnek az esetleges hullám által időelőtt felfelé lökött úszó hatása folytán való időelőtti kikapcsolódása meggátoltatik. A hullámképződés gyengítésére szolgál még a kamrák beömlési helyén, az 105 (e) fúvókához lehetőleg közel elrendezett (n), terelőfelület is, mely a beömlő folyadéksugarat a (c) függélyes keresztfal feíé tereli, hogy a folyadék ezen lecsörgedezzen, tehát ne eshessék szabadon rá a folya- 110 dék felszínére. A (c) keresztfalnak a rajzon az (n) terelőfelülettel szemközt elrendezett alacsony (o) léc arra szolgál, hogy a kamracsere alkalmával a legközelebbi (II) kamrába az ennek (d) határolófala 115 felett lefolyó folyadéknak, mely a szem-