82733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányolajok, ásványolajok és más szénhydrogének feldolgozására
Megjelent Í 934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^ ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82733. SZAM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kátrányolajak, ásványolajak és más szénhidrogének feldogozására. Dr. Melamid Meilach vegyész Freiburg i Br.-ben. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 19-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi november hó 11-ike. A találmány kátrányolajak, ásványolajak és más szénhidrogének feldolgozására szolgáló eljárásra vonatkozik, motorokhoz és más effélékhez való tüzelőanyagok 5 előállítása céljából. Már az eljárások egész sorozata ismeretes tüzelőanyagok előállítására magas forrpontú szénhidrogénekből, mint káfrányolajokból 10 Az eljárások egy csoportja a krakkeljárás szerint dolgozik, esetleg nyomás alatti túlhevítőeljárással kombinálva, vagy pedig a kiindulási anyagokat csekély túlnyomás alatti krakkeljárásnak vetik 15 alá és azután autoklávban folytonos desztillációnak vetik alá azokat nagy túlnyomás alatt. Ezen eljárásoknál, amelyek magas hőmérsékleteket és nyomásokat tesznek 20 szükségessé, igen messzemenő bomlás megy végbe. Igen sok kondenzálhatatlan, gázalakú szénhidrogén képződik; a szénhidrogének egy része elkokszosodik. A kiválasztott szén az edények fémanyagát 25 megtámadja, megváltoztatja annak vegyi sajátságait és káros hatással van annak fizikai tulajdonságaira. így az edények tartóssága kérdésessé válik és a robbanás veszélye lép fel. 30 Továbbá százalékszerűen aránylag nem sok alacsony forrpontú szénhidrogén képződik, melyek különösen robbanómotorok üzeméhez volnának alkalmasak. Benzolszénhidrogéneknek, mint pl. kátrányola-35 jóknak ezen eljárások szerinti feldolgozása egyáltalán nem gazdaságos. Bergius ismeretes eljárása is (304.348 sz. német szabadalom), mely szerint a kiindulási anyagokat nyomás alatt vízfürdőben hevítjük, legalább 20 atmoszféra 40 nyomást tesz szükségessé. Rendszerint azonban sokkal nagyobb nyomásokat alkalmaznak, példaképpen 100 atmoszférát. A 303.883 sz. német szabadalom szerinti eljárás ugyancsgk 20—50 atmoszféra nyo- 45 mást és 420—440°-nyi hőmérsékletet kíván meg, miáltal a készülékek gyors elhasználódása következik be. Javasolták már a hasítás olyan kivitelét is, hogy a nehéz olajat vízzel vagy 50 gőzzel keverve retortákon vezetik át, melyekben az olajat mintegy 500° C hőmérsékletű vasforgácsokkal hozzák érintkezésbe. Ugyancsak ismeretes az is, hogy példaképpen finoman elosztott nikkelt 55 vagy tömöralakú nikkelt vagy aluminiumkloridot katalizátor gyanánt alkalmaznak. Ezen eljárások azonban, mint az a 304.348 sz. német szabadalmi leírásból is kitűnik, egy csomó technikai hátrány- 60 nyal bírnak. Kitűnt már most, hogy különösen kedvező eredmények érhetők el, ha katalizátor gyanánt ónt alkalmazunk. Ekkor abban a helyzetben vagyunk, hogy sokkal 65 kisebb hőfokokon és nyomásokkal dolgozhatunk, úgy hogy a feldolgozás közönséges készülékekben foganatosítható. Különösen előnyösen alakul az eljárás, ha ónozott készülékekben dolgozunk. 70 A gyakorlatban az eljárást úgy valósítjuk meg, hogy a kátrányolajat célszerűen ónozott nyomóedénybe töltjük, fémónt adunk hozzá és 10—20 atmoszféra hidrogént sajtolunk rá, mire egy pár órán 75 át mintegy 250—300°-ra hevítünk. Ekkor kitűnik, hogy a kapott termék legnagyobb része, mintegy 80—90%-a,
