82713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás destillatív gázokban lévő telitetlen szénhydrogének hasznosítására

Megjelent 1934. évi szeptember hói 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82713. SZAM. — IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás destillatiógázokban levő telítetlen szénhidrogének hasznosítására. Th. Goldschmidt A. G. cég és Dr. Bergius Frigyes vegyész igazgató Essenben. A bejelentés napja: 1917. évi június hó 1-je. Németországi elsőbbsége: 1916. évi február hó 29-ike. A szén vagy egyéb elszenesedés által keletkezett anyagok stb. destillatiója által kapott gázkeverékek mindig tartalmaznak telítetlen szénhidrogéneket, melyek meny-5 nyisége a többi jelenlevő gázalakú testek­hez képest csekély ugyan, azonban tekin­tettel az iparban destillatió által termelt óriási gázmennyiségekre, mégis lényeges mennyiségűeknek kell tekintenünk. Ezen 10 telítetlen szénhidrogének (athylen, pro­pylen, butylen stb.) destillatiógázok ér­tékesítésénél eddigelé igen csekély figye­lemben részesültek, dacára annak, hogy sokféle technikailag rendkívül fontos 15 szerves termék előállítására kiindulási anyag gyanánt kitűnően alkalmasak. Már javasolták ugyan a szén destillatió­gázaiban levő aethylént alkohol és ecetsav gyártására felhasználni, amennyiben a 20 gázt kénsavon vezetjük keresztül és a ke­letkező aethylénkénsavat forró vízzel való elszappanosítás által aethylalkoholra ala­kítjuk át vagy ha az aethylkénsavat erős vacuumban való felhevítés által szétbont-25 juk és az így kapott tiszta aethylént az alkoholhoz vagy ecetsavhoz vezető út köz­benső termékévé alakítottuk át. Ezek az eljárások azonban mind igen körülménye­sek és ha a kapott végterméket vesszük 30 tekintetbe, igen drágák. Jelen találmány szerint egészen más úton haladunk, amennyiben a telítetlen szénhidrogéneket nem absorbeáljuk kén­sav által, hanem a szénhidrogéntartalmú 35 gázkeverékeket, melyek szokásos módon előbb a benzolszénhidrogénektől, kén­hidrogéntől stb. megtisztíttattak, klórgáz­zal hozzuk érintkezésbe, úgy hogy a telí­tetlen szénhidrogének klóradditióterméke­ket képeznek. Ezeket a többi gázoktól kü- 45 lönválasztjuk és tiszta állapotban külön­féle műszaki célokra a további feldolgo­zásra igen előnyösen használható termé­ket képeznek. Példaképpen a kőszéndestillatiógázban (világító gáz) körülbelül 3—4%-nyi meny­nyiségben levő telítetlen szénhidrogének, melyek többnyire kétharmadrészben vagy még nagyobb részben aethylénből állanak, értékesítését írjuk le részletesebben. A mosott és szárított széngázt, szükség esetén hűtés után egy edénybe vezetjük, melyben klórgázárammal jut érintkezésbe. Minthogy klóradditiótermékeket, nem pe­dig substitutiótermékeket akarunk előál­lítani, arról kell gondoskodni, hogy a hő­mérséklet 30 egész 120° C határok között maradjon és hogy ne legyen klórban lé­nyeges fölösleg jelen. A klórozásnál kü­lönös hűtésre többnyire nem lesz szükség, minthogy a reaktióba lépő gázok mennyi­sége az indifferens gázokhoz képest aránylag csekély. A klórgáz áramát tet­szés szerint könnyen beállíthatjuk és az áram a széngáz áramlási sebessége sze- 70 rint igazítandó. A klóradditió megfelelő katalysátor pl. réz alkalmazása által gyor­sítható. Emellett csakis a telítetlen szén­hidrogének ú. m. aethylen és annak ho­mologjai klóroztatnak, míg a gázkeverék 75 többi alkatrészei változatlanok maradnak. A klórozó edényből kilépő gázkeveréket a klórozott szénhidrogének kiválasztása céljából erős hűtésnek vagy pedig kom­pressziónak vetjük alá, utóbbi esetben 80 hűtőkígyót is alkalmazhatunk. A telítetlen szénhidrogének ily módon kiválasztott klóradditiótermékei külön-50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents