82702. lajstromszámú szabadalom • Szélmótor
— 3 — nem ellenkező irányban lép ki. A kilépő szél az irányváltozás után — mint azt a tapasztalás mutatja — még hasznos forgási irányban (x nyíl) újabb erőkifejtést 6 is végez. A 3. nyíl helyén a szél közvetlen hajtónyomást gyakorol az (a) fejrészre, a (b) farkrészek pedig élükkel állnak a széllel szemben. 10 A 4. nyíl helyén, vagyis mindenütt, ahol a kerékbe benyomult szél a kerékből ki akar jutni, szintén az (x) nyíl irányában való forgás céljaira ad le energiát és amikor az 5. nyíl helyén kilép és a (b) fark-1B részre nyomást gyakorol, amely farkrész ferde helyzetéből kifolyólag ezt a nyomást a szomszédos farkrészekre áttereli. A fejrészek szerepét itt nem igen szükséges tekintetbe venni. 20 A 6. nyíl helyén szintén fékezőleg hat a szél, ez a fékezés azonban az egymásba ható és egymást födő (a) és (b) részeknek a szélirányhoz viszonyított helyzeténél fogva kevésbé fontos. A szél a 7. nyíl 25 irányában távozik és elcsúszik a kerék mellett. A szélmótor egy új elv megtestesítője, melynél úgy a belépő, mint a kilépő szél energiája (1. és 4.-nél) hasznosíttatik, 30 vagyis két olyan szélé, amelyek a lapátokra ellenkező irányokból gyakorolnak nyomást. Ez a hasznosítás oly módon éretik el, hogy az egyik esetben (lásd 1. nyíl) a farkrész által visszavert szél egy 35 másodlagos hatása hasznosíttatik a fejrész által, míg a második esetben a farkrész (lásd 4. nyíl) a szél közvetlen egyegy szerű hatását fogja fel. Ugyanazt az eredményt érnénk el, ha 40 fordítva járnánk el, vagyis ha a belépő szél egyszerű közvetlen szélhatását és a. kilépő szél ütközés utáni másodlagos hatását hasznosítanék. Ez esetben a szárnyak ferde felületeit oly módon kellene 45 megfordítani, hogy a bádog (b2 ) éle ne kifelé irányuljon, hanem a kerék belseje felé. A két különböző irányból jövő szelek mozgató erejének ilyen módon való össze-50 adása vitorlás hajóknál és más esetekben is használható, ahol gázalakú test ütközőereje használtatik ki. A szélmótor olyan kiviteli alakjának melynél a tengely függőleges, meg van az az előnye, hogy a szelet, bármely irányból 55 jöjjön is, minden tájékozódás és beállítás nélkül kihasználhatjuk. A szél ez esetben a kerékkerület legnagyobb részén hajtóirányban hat, úgy hogy az egyes helyekre eső fékezőhatása csekély és jelentéktelen, 60 viszont számba jövő hajtóerőt nyerünk. Szabadalmi igények: 1. Függélyes tengelyű szélmótor, jellemezve azáltal, hogy egy henger körül két részből szerkesztett felfogó lapá- 65 tok vannak elhelyezve, melyeknek farkrésze egy négyszögletes síklemez gyanánt, fejrésze pedig egy, convex oldalával a kerék forgási irányába mutató félhengerpalást gyanánt van 70 kiképezve, mely utóbbi oly módon van a farkrész elé helyezve, hogy a farkrész belső széle és a fejrész belső concavítása között hézag marad és hogy a fejrész két széle a farklemez két ol- 75 dalára esik, amely farklemez a kerék érintői irányától elhajlik, oly célból, hogy ezáltal a farkrész közvetlenül dolgozzék, midőn oldalról kapja a szelet és hasznos ellenállást fejtsen ki 80 vele szemben, valamint oly célból is, hogy a fejrész dolgozzék a saját részéről és akkor is hasznos ellentállássá alakítsa, át a visszevert szélnyomást, midőn az olyan oldalról éri a farkrészt, 85 amikor a szél a farkrészre fékezőleg hat. 2. Az 1. igénypont szerinti szélmótor egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a lapátos kerék egy vele 90 együtt forgó merev árbocra van szerelve, mely a kerék fölött vagy oldalt elhaladó kötél által rögzíttetik a földhöz. 3. Az 1. igénypont szerinti szélmótor egy 95 foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a függélyes keréktengely egy (k) állványban van ágyazva. 4. Az 1. igénypont szerinti szélmótor egy foganatosítási alakja, jellemezve az- ioo által, hogy a mozgás átvitelét egy ék segélyével állítható excenter végzi. 1 rajzlap melléklettel. Stádiun* nyomda, Budapest.
