82656. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére

- 2 -Hasonlóképpen fejezhetjük ki (i2 ) ér­tékét is a (b) egyenletből, azonban a mág­nesező komponensek a sekundár áram­körben (im ) nullával lévén egyenlő, 5 i2 2 =iw2 +ix2 Ha már most iw , im és ix értékét az (a) egyenletbe behelyettesítjük, úgy az egyenlet megfelelő rendezése után az összeveszteség (Q) a következőként fejez-10 hető ki: Q=A+/B +M2 Ci 'e2 +C1 +C2 + W2 W4 Hogy a feszültség azon értékét meg­állapíthassuk, amely mellett a (Q) vesz-15 teség a minimumot éri el, úgy ezen egyen­letnek „de" szerinti differenciálhányado­sát zérussal tesszük egyenlővé: -^-=2/Ö+M2 C1 /e—2/Ci + w 20 ami csupán azon esetre nézve áll, ha—5-i e vagy pedig a (c) egyenlet szerintmeg-6 határozott állandó értékkel bír. Ebből az is következik, hogy a veszteségek minimu­mánál az „e" feszültség értéke arányos a 25 „W" terhelés négyzetgyökével. Az indukciós motorok általános áram­diagrammjából (1. ábra) kitűnik, hogy addig, míg az im mágnesező áram egye­nes arányban áll az „e" feszültséggel, te-30 hát a motor hatásos vasteste még nem érte el a mágneses telítést, a (cos 9) erő­faktor l w függvénye, úgy hogy l w - ál­© 6 Iandó értéke mellett, ill. (c) egyenlet ér-W telmében —5— állandó értéke mellett a 35 cos. (ő) erőfaktor is állandó marad. Könnyen belátható, hogy a veszteségek az áramforrásban és a kapcsolóvezetékek­ben részben e2 -tel, részben iw 2 -tel, rész­ben pedig i^-tel arányosak, úgy hogy az 40 összes energiaveszteségek az egész telepre nézve W2 \V4 .p+Re'+S-^+T-^r képlettel fejezhetők ki, melyben (P, R, S) és (T) állandóak. Az egész telep maximá­lis hatásfokának feltétele változó terhelés 4! W mellett tehát szintén —= const., ill. cos. cp = const. azonban természetesen ezen állandóknak más értékük lesz, mint előbb. Az indukciós motor kapocsfeszültségé- 5< nek a hatásfok maximumára való szabá­lyozása a mindenkori terhelés szerint a találmány értelmében tehát vagy a ter­helés, vagy pedig az erőfaktor alapján történhetik. 5! A mellékelt rajzban: 2. ábra a terhelés alapján való szabá­lyozás egy példaképpeni megoldási alak­ját mutatja vázlatosan, amidőn is az egy­szerűség kedvéért csupán egyfázisú kap- 6( csolás van feltűntetve, természetesen azonban a kapcsolás megfelelően alkal­mazható többfázisú, különösen három­fázisú motorokra is. 3. ábra az erőfaktor alapján való példa- 6! képpeni megoldást mutatja. Az indukciós motor kapocsfeszültségé­nek szabályozására szolgáló elrendezés aszerint igazodik, hogy vájjon a szabá­lyozandó (m) motort közvetlenül az áram- 7( fejlesztőgép, vagyis elsőrendű áramforrás, vagy pedig egy áramátalakító (transzfor­mátor vagy forgó áramátalakító, pl. fá­zisátalakító), vagyis másod- vagy har­madrendű államforrás táplálja. 7í A 2. ábrában feltűntetett példánál az (m) motort a (T) transzformátor t2 sze­kundártekercselése táplálja és az (m) indukciós motort tápláló feszültséget az­által szabályozzuk, hogy az (a) kapcsoló 8< segélyével a transzformátor (t2 ) szekun­dartekercselésének több vagy kevesebb menetszámát kapcsoljuk be. A szabályzó­kapcsolót az (S) vezérlőmotor mozgatja, mely tetszőleges (b) áramforrásból egyik 8S vagy másik értelemben hajttatik, aszerint, amint az (rt ) vagy (r2 ) elektromágneses kapcsoló zárja az áramkört. Az (r,) és (r2 ) kapcsolókat a mérlegkarszerű (K) áramzáró vezérli a váltakozva zárható 9( (kJ, ill. (k2 ) kontaktusok segélyével. A (K) mérlegkar végein egy-egy (nj, ill. (n2 ) mellékáramú tekercset hord, melyek közül az egyik a helytálló (n) mellék­áramú, a másik pedig a helytálló (h) fő- 9í áramú tekerccsel működik össze. A mellék­zárlat kellő magasságú ellenállásának el­érésére az (R) ellenállás van a mellék­zárlatba iktatva. A (K) mérlegkar egyik végén fekvő 1( két (n, nj mellékáramú tekercsek viszony­lagos-hatása folytán a mérlegkar ezen

Next

/
Thumbnails
Contents