82648. lajstromszámú szabadalom • Palackzár

— 3 — (21) vállal, alul pedig egy (22) karimával bír, amely utóbbi közvetlenül a palack (25) karimájához illeszkedik. A megerő­sítés céljára egy ezen karimákat közre-5 fogó (25) fémgyűrű szolgál. A két ka­rima között egy tömítőgyűrű rendezhető el. A (20) tok belső átmérője valamivel nagyobb, mint a palacknyak belső átmé­rője, hogy a (20) lemez felfektetésére 10 egy keskeny (23) szél maradjon. A 7. ábra egy oly palackra alkalmazott szerkezetet mutat, amelynek (26) kari­mája nem közvetlenül a palack (27) szája mellett, hanem ezen alul van. A (20) tol-15 dalékrész itt ugyancsak egy (22) karimá­van van ellátva, amely hasonló módon, mint az előbbi kivitelnél, egy (24) gyűrű segélyével rögzíttetik a (26) karimához. A (20) tok azonban itt körülfogja a pa­íO lackszájat és a (2) lemez ezen utóbbin fekszik fel. A palackot először megtöltjük és csak azután szereljük rá a zárószerkezetet, amelyet a leírt módon rögzítünk. Ez a zár 15 azután állandóan rajta marad a palackon, úgyhogy azt sohasem _ lehet többé után­tölteni. Az üreges tömb oly kemény anyagból készítendő, amely alakját feltétlenül meg-10 ;artja. A gyakorlatban leginkább üvegből vagy porcellánból állítjuk elő. Ha a palack tartalma olyan, hogy rozsdásodástól lehet tartani, kívánatos, hogy a (12) biztosító­gyűrűt kivéve a felszerelés egy része se ;5 készüljön fémből. Normálisan, ha a palack állóhelyzetben vagy akár dűlthelyzetben van — kivéve, ha a vízszintes helyzeten alul 20°-nyi szög alatt megdöntve —, a (3) szelep fel-0 fekszik a (2) lemezen és annak (6) nyílá­sát elzárja, mi mellett a (4) súly által le­nyomva tartatik; ilykép tehát nincsen nyílás, amelyen át a folyadékot lehetne a palackba bevinni. Ha a palackot felfor-5 dítjuk, vagyis a vízszintes helyzeten alul 20°-ig túl megdöntjük, akkor a (4) golyó súlya nem hat többé a (3) tárcsára és az utóbbi beleeshetik az (5) üregbe; ekkor a folyadék kifolyhatik a palackból a (3) tárcsa alatt a (8, 7, 9) tekervényes csa- 50 tornákon keresztül. A palacknak ebben a helyzetében legfeljebb csak pár csepp fo­lyadékot lehetne a palackba bevezetni, minthogy a folyadék beáramlása alkal­mával, mint fentebb említettük, a (3) tár- 55 csát magával ragadja és fészkéhez szo­rítja, miáltal a palack elzáratik. Másrészt meg a palackban levő levegő nem távoz­hatik és ennélfogva ez szintén megakadá­lyozza az utántöltést. 60 Szabadalmi igények: 1. Palackzár, jellemezve egy a palack­• nyakon rögzített, középen furattal bíró alaplemez, egy ennek furatát el­záró lapos tárcsa s ez utóbbin nyugvó 65 súlyos golyó által, amely utóbbiak egy, az alaplemez széleire támaszkodó tömb csészealakú üregében foglalnak helyet, amely üregből tekervényes csatornák vezetnek a szabadba. 70 2. Az 1. pontban védett palackzár foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szelepet és gömböt befogadó tömb egy, annak kerületén elrendezett (7) körcsatornával van ellátva és eb- 75 bői egyrészt felfelé, másrészt az üreg belsejébe torkoló (9), illetve (8) csa­tornák ágaznak el, amely utóbbiak egymáshoz képest perifériálisan el vannak tolva. 8 0 3. Az 1. pontban igényelt palackzár foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tömb (5) üregéből a (7) kör­csatornához vivő (8) csatornák kifelé divergáló falakkal vannak határolva. 8 5 4. Az 1. pontban igényelt palackzár foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tömb alsó felületén apró (13) fogak vannak elrendezve, amelyek a (2) alaplemezzel kapcsolódnak. 90 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents