82604. lajstromszámú szabadalom • Tető és boltozat, (boltöv-) szerkezetek

rélés még ritkábban fog előfordulni és hogy az egész rendszer oly szilárdan összefüggő egészet alkot, hogy az esetleg eltört elemet elegendő csupán az (1) réteg-B gel megegyező alakú (de a fölötte lévő formalemez (1) rétege alá nyúló és így szélesebb) egyszerű lemezzel helyettesíteni, mely egyszerű lemez természetesen már akadálytalanul alátolható; az ezen 10 lemez alatti teret azonban a lemez behelyezése előtt megfelelő betétekkel töltjük ki és a részeket habarccsal kötjük össze. Általában véve a formalemezeket akár egyszerű egymásbahelyezéssel, akár egy-15 úttal habarcs alkalmazásával kapcsolhatjuk egymáshoz. Az 1. ábrán feltűntetett, egyszerű esetre vonatkozó foganatosítási alaknál az összes formalemezek egymással egyenlőek. Spe-20 ciális esetekben, különösen nagyobb terheléseknél és fesztávolságoknál azonban esetleg jóval nagyobb szilárdságú és így nagyobb keresztmetszetű formalemezek vagy formakövek szükségesek, különösen 25 a tetőszerkezet alsóbb rétegeiben. Ha ezeket a nagyobb formaköveket a felsőbb rétegekhez is megtartjuk, vagyis mindenütt egyenlő formaköveket alkalmazunk, úgy az előállítás egyszerűbb, azonban 30 anyagmegtakarítás és súlycsökkentés szempontjából célszerű fölfelé fokozatosan csökkenő harántmetszetű köveket alkalmazni. Ha ezt egyúttal a szilárdságtani szempontok megfelelő figyelembevételével 35 foganatosítjuk, úgy egy újrendszerű egyenszilárdságú alakzathoz, nevezetesen az egyenszilárdságú tetőszerkezethez jutunk. Ennek egyik példája látható a 2. ábrán, mely egyúttal a mintaállvány nél-40 kül előállítható görbületi belső határoló felületek egyik példáját is szemlélteti. Mint ez ábrán látható, a legalsó, legnagyobb szilárdságú réteg formaköveinél az (1) és (2) rétegek vagy övek egymástól 45 meglehetős távolságban vannak, mi mellett azok a (7) merevítő bordák segélyével vannak egymással összekötve. Az (1) és (2) övek nagyobb távolsága folytán a bár felfelé ékalakban szűkülő (5) kap-50 csolótoldat szerkezeti vastagsága is még meglehetősen nagy; ezért súlycsökkentés céljából ezt az (5) toldatot is az 1. ábrával ellentétben nem telten, hanem szintén két egymástól bizonyos távolságban lévő 55 rétegből alkotjuk, amelyek a (6) bordák segélyével vannak egymással összekötve. Az alulról számított második sor formaköveinél az (1) és (2) rétegek között, minthogy az azok közötti belső térbe az (5) toldat a jelen példában végig behatol, ter- 60 mészetesen nicsenek (7) bordák, viszont azonban az (5) toldat rétegei a (6) bordákkal együtt a (b) síkhoz ütköznek, ami az (a) vállrészen kívül további célszerű belső alátámasztást és teherelosztást 65 nyújt. Az alulról számított második sor formaköveinek (5) toldata, mely a legalsó sorénál már kisebb vastagságú, pl. bordák nélkül, zárt keresztmetszettel, de belső (9) üreg meghagyásával, a felsőbb rétegek 70 ben pedig, amelyeknek vastagsága fokozatosan szűkül, az (5) toldat már telten van kiképezve. Legfelül, ahol a fedélnek szimmetrikusan egymás felé hajló két fele találkozik és ahol az egyik vagy mindkét 75 találkozó (5) toldat végeit esetleg le kell törni magában véve ismert módon a taréjvonal mentén elhelyezett öblös (8) cserepeket vagy formaköveket alkalmazhatjuk, amelyeken belül szükség esetén két végén 80 alátámasztott merevítőtartó vonulhat végig. Az ábra jobboldalán a tetőfélnek az egyenszilárdságú alakra jellemző és az (1' 4') szakadozott vonalakkal szemléltetett körvonalai láthatók. 85 A 3. ábrán a találmány szerinti építőelemek oly foganatosítási alakja látható, amelynél a külső és belső rétegek, a 2. ábra alsó sorainak elemeihez hasonlóan, szintén nagyobb távolságban vannak egy- 90 mástól, mi mellett mindegyik (5) toldat (9)-nél üregesen van kiképezve, az (1) és (2) övek pedig az összes sorokban az övek közé részben betolható (5) toldat helyén túl (7) bordarészek segélyével vannak 95 egymással összekötve, mely utóbbiak tehát a 2. ábra szerinti szerkezet legalsó sorának (5) toldatot be nem fogadó elemeinél alkalmazott (7) bordáknál rövidebbek. A (7) bordák ekként itt csak a (c) íoo síkban kezdődnek, amelyben egyébként a betolt (5) toldat vége a (7) bordákhoz ütközik, ami a 2. ábra kapcsán említett (b) sík hatásához hasonló hatást eredményez. Világos, hogy a 3. ábra szerinti foganato- 105 sítási alaknál szintén kialakulnak az 1. ábra szerinti (3) üregekhez hasonló szigetelő üregek, azzal a különbséggel, hogy itt az üregekben még a (7) merevítőbordák foglalnak helyet. 110 A 4. ábra szerinti foganatosítási alak az előbbitől csupán abban különbözik, hogy az (5) toldatban minden oldalról határolt keresztmetszetű (9) üreg helyett egyik végén nyílt üreg és ebben (6) bor- 115 dák vannak alkalmazva, úgy, amint azt a 2. ábra szerinti szerkezetnek alulról számított első sorával kapcsolatban ismertet-