82565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és más célkora szolgáló gázoknak apródarabos vagy hamudús tüzelőanyagokból való előállítására

— 3 — sen elosztva, hogy már eleve elősegítsük a salakképződményben az egyenletes légelosztást. Ha a fúvókákat nem vízszintesen, hanem lefelé lejtősen rendezzük el, 5 akkor a levegő eleinte lefelé áramlik, minthogy ez az irány erősebben hat ellent a felhajtásnak, mint a levegő vízszintes irányú bevezetésénél. Ennek következtében a levegő vízszintesirányban tovább 10 fog a közép felé hatolni, amint az az eljárás foganatosítására alkalmas, a rajzon feltüntetett aknakemencénél az (y) pontban egymást metsző (x, x) vonalak által ábrázolva van. 15 A rajzon az 1. ábra a kemence vázlatos függőleges metszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra (A—B) vonalán át vett keresztmetszet. 20 Minél jobban száll fel az (a) fúvókákból kilépő levegő az (x, x) vonalak irányában, annál inkább mutatja azt a törekvést, hogy oldalt elágazódjék és a salaktest (y, y) vonalain elvándoroljon. 25 Mihelyt a kemencében a salak túlságos felhalmozódása mutatkozik, mely a (b) tölcséren bevezetett tüzelőanyagból származott, ezen salak megfelelő részét a kemence középmagasságában fekvő (c) ki-30 lökő nyíláson át eltávolítjuk a (d) lökőrúd mozgatása által. Ezen kilökés közben célszerűen (e) támasztórostélyt tolunk be, mely a tüzelőanyagoszlop utánesését megakadályozza. 35 Ezáltal a salakréteg magassága csökkenthető. Némely tüzelőanyagfajtánál, melyek finom szemcsés struktúrával bírnak, több légfúvókasor elrendezése előnyös, mivel ekkor különböző erősségű és 40 nagyobb mennyiségű levegőt lehet a körülményeknek megfelelően bevezetni. A fúvókasorok ez esetben a kemence különböző keresztmetszeteiben fekszenek, melyeknek egymástól való távolságát a 45 körülményekhez képest választjuk meg. Ez esetben az egyik sor fúvókái akkép rendezhetők el a másik sor fúvókáihoz képest, hogy a légsugarak egymás felé hajolva egymást keresztezik vagy egymást 50 metszik. A salakképződménynek főtömegében a légbevezetés felett kell feküdnie, tekintet nélkül arra, hogy a levegőt alul vagy oldalt vezetjük-e be. Ha a salakképződményt 55 mélyen a fúvókasor alá helyezzük, ezáltal az aknamagasságot fokozzuk és a felépítést megdrágítjuk. A salaktestnek a fúvókák felett való túlságos alacsony elhelyezésénél a levegő egyenlőtlenül oszlik el, könnyen képződhetnek csatornák és üreges 60 terek, amelyek elkerülendők. Lehető nagyértékű gáz előállítására vízgőzt vezethetünk vagy egyedül a salakképződménybe, vagy a levegővel együttesen, vagy pedig közvetlenül az elégési zó- 65 nába, hogy a vízgőz felbontása által hidrogént fejlesszünk. Az elégési réteg felett a szénsavnak szénoxiddá való redukálására való redukáló réteg lehet elrendezve oly célból, hogy 70 generátorgázt fejlesszünk. A szénsavnak már az elégési rétegben történő részleges felbontásánál a szénoxidot a redukáló rétegek előmelegítésére használhatjuk fel, ami ezen réteg fokozását és a még jelen- 75 levő szénsavnak szénoxiddá való tökéletes átalakítását teszi lehetővé. Vízgőznek az elégési zónába való bevezetése célszerűnek bizonyult. Az ismeretes kemencéknél, melyeknél 80 fujtató levegő alkalmazásánál salakképződés áll be, például a szemételégető kemencéknél — mint ismeretes —, az eredményes és szabályos üzem elengedhetetlen előfeltétele, hogy a salak ne kerüljön a lég- 85 elosztó berendezéshez, annál kevésbé föléje. Már ebből is kitetszik az az alapvető különbség, mely a szemét elégetésére való ismeretes eljárás és a találmány tárgya között fennáll. 90 Szabadalmi igények: 1. Eljárás égési és más célokra szolgáló gázoknak, különösen apródarabos és hamudús tüzelőanyagokból való előállítására légbevezetéssel bíró kemen- 95 cében vagy effélében, azáltal jellemezve, hogy a légbevezetés felett a kemence egész keresztmetszetét kitöltő likacsos meleg salakképződmény fekszik, amelyen a levegő keresztülhatol 100 és igen finom elosztásban és erősen felhevítve kerül az el nem égett tüzelőanyagra hatásra. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy 105 magából a tüzelőanyagból képeztetik a légbevezetés felett egy likacsos meleg salakképződmény, amelyen az elégetendő tüzelőanyag égési zónája felfekszik. 110 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a salakképződményt a visszamaradó tüzelőanyag kiégetése és az anorgánikus alkatrészek összesülése által ké- 115 pezzük.