82559. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő kazán
legednek, amely azonban még mindig alacsonyabb a bennük lévő víz folytán, mint a felsőbb csöveké. A lejtős (5) csöveken hátrafolyó víz tehát gyorsan elpárolog 5 úgy, hogy száraz gőz keletkezik a legkedvezőbb körülmények között. A legfelső (5) csövek, melyek többé vagy kevésbé vízszintesek, a gőz szárítására és túlhevítésére szolgálnak, miközben a gőz az alsó 10 csövekből az (1) csövek feje felé halad. A (4) csövek csupán a gőz túlhevítésére szolgálnak és ennek megbízható elérésére a (36) lángcsatorna úgy van elrendezve, hogy a füstgázoknak a kazán felső részét 15 érinteniök kell. A (4) csövek kitágulása szükségszerűleg valamivel nagyobb lesz, mint az (5) csöveké, mivel az előbbiek csak túlhevített száraz gőzt tartalmaznak és különben is 20 nagyobb hosszal birnak. Kívánatos tehát, hogy ezen csövek külön(3)gyüjtőcsővel legyenek kapcsolva. A (4) túlhevítőcsövek fölött áramló gázok ellenkező irányban haladnak, mint az ezen csövekben áramló 25 gőz és egyáltalában a fűtőgázok és a víz egész kazánban egymással szemben haladnak úgy, hogy a gőz majdnem a fűtőgázok hőmérsékletét veszi fel, míg a füstgázok a belépő tápvíz hőmérsékletével 30 távoznak. Ezen feltételek a melegnek átadására a lehető legkedvezőbbek. A kazánban végbemenő folyamat az 1. ábra kapcsán érthető meg. Ezen vázlatos ábrából kitűnik, hogy a fent leírt folyama-35 toknak szükségszerűen be kell következniök. A legalsó (5) csöveket ezen ábrában két (L) cső helyettesíti, míg a középső (5) csövek helyett egyetlen (T) cső, a legfelsőbb (5) csövek helyett pedig egyet-40 len (T1 ) cső van ábrázolva. A (4) túlhevítőcsövek rendszerét az egyetlen (U) cső képviseli. A (31) tüzelőtérből felfelé áramló lángok túlnyomó része a kazán alsó baloldali részét érinti. A füstgázok a 45 kazánt két meghatározott irányban járják át, amelyeket az 1. ábrában a hullámos nyilak jeleznek. Az egyik út a (2) gyűjtőcsövek mellett felfelé, az (U) túlhevítőcsövek mentén vízszintesen, azután lefelé 50 a (T1 ) szárítóövön, valamint a (T) gőzszárítóövön végig a (V) előmelegítőöv felé vezet a kürtőhöz. A másik út, amelyen a füstgázok itúlnyomórésze halad az (L) cirkulációs övön, a (T) szárítóövön 55 át és a (34) lánghíd megkerülésével ugyancsak a (V) előmelegítőövhöz ill. innen a kürtőhöz vezet. Természetesen ezen gázok egy része is a szárítóövbe kerül úgy, hogy a szárítóöv mindkét gázáram hatásának van kitéve. 60 A legalsó (L) csövekben ill. a cirkulációs övben erős forrás fog fellépni úgy, hogy a víz a mellső (2) gyüjtőcsőben lényegesen magasabbra emelkedik, mint a hátsó (1) gyüjtőcsőben, mivel az erősen felhevített 65 víz kisebb fajsúlyú, mint a hidegebb tápvíz és mivel a vízből kiszabaduló gőzbuborékok a vizet emelik. Az ilyként felemelt víz a ferde csöveken visszafelé fut az (1) gyüjtőcsőbe, még pedig a legkedvezőbb 70 gőzfejlesztési feltételek mellett, miközben a gőzbuborékok mechanikailag választatnak el a víztől. A cirkulációs övben keletkező gőz a (T1 ) szárítóövön keresztül áramlik fölfelé és csupán ezen övön való 75 keresztülhaladás után kerül a gőz az (U) túlhevítőbe és innen a fogyasztási helyre, miért is lehetetlen, hogy ide nedves gőz kerüljön. Világos, hogy az egyik füstgázáram 80 ugyanazon irányban mozog, mint a gőzzé váló víz. Ez azon gázáram, amely a csöveken keresztül a (34) lánghíd megkerülésével áramlik. A másik gázáram viszont ellenkező irányban halad, mint a gőz- 85 áram, miért is az egyik gázáram a gőzfejlesztés, a másik áram pedig a szárítás és túlhevítés szempontjából fejti ki a legjobb hatást. Az ezen alapelveken szerkesztett ka- 90 zán, amint ezt kísérletek mutatták, rendkívül gyorsan és nagy mennyiségben szállít túlhevített magasnyomású gőzt, amidőn is az egyes kazánelemek minden tekintetben igen magas hatásfokkal dolgoz- 95 nak, az összes kapcsolások pedig hegesztéssel lévén előállítva, tömítetlenségekre nem szolgáltatnak okot. A kazán meghatározott övekre oszlik. A fő cirkulációs és gőzfejlesztőöv a legalsó (5) csőcsopor- JOO tokra terjed, a gőz és víz szétválasztása a kazán fővízvonala fölött történik és a túlhevítés a legfölső (5) csövekben ós a tulajdonképeni (4) túlhevítőcsövekben megy végbe. A belépő tápvíz a (34) láng- 105 híd és az (1) gyüjtőcsövek által határolt övben idéztetik elő és a (6) tápcsatlakozások maguk a füstgázok útjának utolsó szakaszában fekszenek. Ezen hegesztett csőrendszerben tehát négy különböző fá- 110 zis léphet fel egyidejűleg és egyszersmind a gőzáram a túlhevitőcsövekben meg is fordul úgy, hogy a megengedhető maximális hatást érjük el.
