82551. lajstromszámú szabadalom • Műkarok számára való szorítókapocs szerszámok rögzítésére

_ Megjelenik 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI fSBffll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82551. SZAM. — Vll/e. OSZTÁLY. Műkarok számára való szorító kapocs szerszámok rögzítésére. Dr. Semeleder Oszkár, orvos Wien-ben. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1916. évi március hó 3-ika. A jelen találmány szerinti szorítókapocs célja, hogy bizonyos munkák végzésénél helyettesítse az amputált, vagy használhatatlanná vált kezet vagy kézcsuklót. > A mellékelt rajz a találmány szerinti szorítókapocs példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti, mely valamely szerszám tartására szolgál. (i) valamely rugalmas szervet, pl. 3 spirálrugót jelöl, mely a szorítékszerű (2) és a (3) rögzítő rész (ágyazó lemez) között fekszik. A (3) ágyazó lemezen a (2) szoríték megemelésére szolgáló szerv, pl. a (4) excenteremelő van ágyazva. A (2) 5 szoríték (6) vonószerv (lánc, szíj, drótkötél vagy efféle) útján, r>z excenteremelőnek valamely, pl. (5) pontjához van kapcsolva, úgy hogy a (4) excenteremelőnek (7) forgástengelye körül való elfor!0 gatása által az (1) rugó, a (2) szoríték megemelése közben összenyomódik, mimellett az excenter elforgását célszerűen a (3) ágyazólemez (8) ütközője határolja. A (2) szorítéknak ezen mozgása folytán 25 egy nem rugalmas szerv, pl. a (10) hurok nyílik, illetve meglazul, úgy hogy alkalmassá válik a beszorítandó tárgy befogadására. A (10) hurok különböző vastag beszo-30 rítandó darabok (tárgyak) bevezetését teszi lehetővé. A (10) hurkot (10') szíj vagy efféle alkotja, mely pl. a (3) rögzítőrészből indul ki, a (2) szoríték (11) hasítékain (2. ábra) van átvezetve és a 35 (3) ágyazólemez (13) töviseibe vagy efféle szerveibe való beakasztás útján van rögzítve. Emellett (12) szíjfuratok teszik lehetővé a szíj beállítását és ezzel együtt a huroknagyság változásait, valamint a rugófeszültség szabályozását. 40 Mindkét kar használata esetén, pl. kaszálásnál, gereblyézésnél, cséplésnél és efféle munkáknál az (1) rugót csak gyengén feszítjük meg, oly célból, hogy a hurokba befogott szerszám mozgásait kö- 45 vethesse, míg csupán a művégtag használata esetén (tehát akkor, amikor az egészséges kart nem vesszük igénybe), pl. egy a művégtagba befogadott kalapács illetve kalapácsfej használatakor a rugót erősen 50 feszítjük meg, illetve állítjuk be oly célból, hogy a művégtag "részeinek egymáshoz, illetve a tárgynak a művégtaghoz képest való mozgathatóságát korlátozzuk. Mindkét esetben az (1) rugalmas szerv 55 csukló hatásával bír. A szerkezetnek a műkar részeivel való összekapcsolása a (3) rész útján történik, esetleg egy a rajta elrendezett (14) nyúlvány közvetítésével. , 60 A műkarral kezelendő tárgyat a (10) hurokba helyezzük, illetve bevezetjük, mimellett előzőleg az (1) rugót a (4) excenteremelő kifelé lengetésével összenyomjuk. A tárgy bevezetése után a hurkot először 65 is a (10) szíj meghúzásával összeszorítjuk és a meghúzott szíjat a (12) furatok segélyével a (13) tövisen rögzítjük. Ha már most az excenteremelőt átfektetjük, akkor az (1) rugó hatása érvényesül és a 70 tárgyat a (2) és (10) részek közt megszorítja. A rugó feszültségét a (10') szíjjal is előidézhetnők, mely esetben a (4) excenteremelő feleslegessé válik. Némely eset- 75