82548. lajstromszámú szabadalom • Ujítások vasuti kocsik világíására, fűtésére, szellőztetésére és hasonló célokra szolgáló villamos berendezéseken
_ 5 — összekapcsolva, míg az (x1 ) telep a (47) vezetéken és nem az ellenálláson át lesz az (u) fővezetékkel összekapcsolva. Ezen (43, 44) elektromagnetikus berendezés hatástalan állapotában egy (51) segédellenállás kapcsolásait zárja, mely a két (x, x1 ) telep közé kapcsolt (48) ellenállással párhuzamosan van kapcsolva. Ezt azáltal érjük el, hogy a (44) magra (52) kefét alkalmazunk, mely, ha a mag leszakad, két (53) kontaktusra fekszik fel, ekkor a (47, 54) vezetékek az (52) kefével és (51) ellenállással együtt a (48) ellenállással párhuzamosan lesznek kapcsolva. Ha az (55) kapcsolóhelybe dugót helyeznénk, a (48) ellenállás teljesen rövidre lenne zárva. A (44) mag egy második (56) kefét vagy kontaktuspárt is hord, mely arra szolgál, hogy a főáramkört zárja, ha a (43) solenoid eléggé gerjesztve van. Ha pl. az (1, 2, 3) kapcsoló nem volna, akkor a főáramkör az (56) kefén át záratnék, mint azt a pontozott (57) összeköttetés feltűnteti. Ezen solenoid (43) tekercselésének áramkörét egy a dinamón levő önműködő mechanikus kapcsoló zárja vagy nyitja, úgyhogy ezen solenoid csakis egy előre meghatározott sebességnél gerjesztetik. Azon elrendezésben, melynél a (44) mag két (53) és (56) kefét hord, a solenoid hármas funkciót végez, nevezetesen egy telep átváltókészülék, egy főáramkörzáró és egy lámpaellenállás ellenőrzőkapcsoló funkcióját. A (9) és (9a) telepvezeté-i kek (57b) és (57a) vezetékekkel meghoszszabbítjuk és a világító kontaktuson levő külön (58) és (58a) kontaktusokhoz kapcsoljuk, úgyhogy, ha a világítási kontaktuskar a nyitott állásban van, akkor ez a ) kar az (57b) és (57a) vezetékeket összeköti és a telepek pozitív vezetékei összeköttetnek minden ellenállás közbekapcsolása nélkül. Ha az átváltó kapcsolónak mindannyi-5 szor működni kell, valahányszor a telepek a dinamóról lekapcsoltatnak, egy erre szolgáló alkalmas elrendezés abban áll, hogy a (43) solenoid tekercset a két telep (9, (9a) pozitív vezetéke közé kapcsoljuk, 0 mint azt az (59, 59a) szakadozott vonalak feltűntetik, mikor is ezek foglalják el az előbb leírt (60, 60a) kapcsolások helyét. Amíg a dinamó rákapcsolva marad, a terhelés alatt levő telep valamivel magasabb 5 feszültségkülönbséggel bír, mint a másik telep, mely most az úszóállapotnak nevezett állapotban van. Ennélfogva a (43) solenoid addig gerjesztetik, míg a dinamó rá van kapcsolva, mihelyt azonban a dinamót lekapcsoljuk, a két telep feszültség- 60 különbsége egyenlő vagy közel egyenlő lesz, a solenoid gerjedetlen marad és a mag leszakad. Ezen elrendezésben a (44) mag leszakadása az átváltó kapcsoló mozgatására szolgál. Minthogy az átváltás a tele- 65 pek ezen állapotában történik, az ily átváltás nem okozza a világítótestek észrevehető pislogását. Ha a (14) lámpák vagy a fogyasztóáramkörök nincsenek használatban és a dinamó a párhuzamosan kap- 70 csolt telepeket tölti anélkül, hogy a dinamó és valamely telep közé ellenállást kapcsolnának be, a solenoid gerjedetlen marad, minthogy a telepnek (9, 9a) pozitív vezetékei ugyanazon feszültséggel bírnak. 75 Egy ily átváltó kapcsoló helyett ezen átváltás végrehajtására valahányszor a menetirány megváltozik, a már leírt (s) pengepár alkalmazható, mely a gyűrűn levő kontaktusával mindaddig nem érint- 80 kezik, míg elegendő nagyfeszültség nincs gerjesztve. Ezen célból ezen pár (s, s1 ) penge elemei, ahelyett, hogy közvetlenül össze lennének kötve vagy egy darabban készítve, (61) szigetelés által el vannak 85 egymástól választva és (62) lámpa-ellenálláson át vannak egymással összekötve (7. ábra). Az egyik (x) telep az egyik (s) pengeelemmel, a másik (x1 ) telep a másik (s1 ) pengeelemmel van összekötve. így te- 90 hát, ha a dinamó egy irányban forog az egyik, pl. az (x) telepet (7. ábra) közvetlenül a dinamó tölti, míg a másik (x1 ) telep csak esetről-esetre kap áramot a (3) kefe, (9) vezeték, (62) ellenállás és (9a) vezeték 95 útján. Ha a dinamó a másik irányban forog, a telepek kapcsolásai felváltatnak az ismert eredménnyel. Azon célból, hogy a dinamóból a (14) lámpákhoz folyó áramnak mindig a (62) lámpa-ellenálláson kell- 100 jen keresztüláramolnia, az (s2 ) kefepárt alkalmazzuk, mely a (141) lámpakapcsolóval van öszzekötve. Ennélfogva, ha a (j) kar kapcsolódik az (s) kefével, úgyhogy ezt elhajlítja, a megfelelő (s2 ) kefének az 105 (s) kefével való kapcsolódása megszakad, úgyhogy áram a (j) kartól a (14) lámpákhoz csak az (s) kefe, (9) vezeték, (62) ellenállás, (9a) vezeték, (s1 , s2 ) kefe, (140) vezeték és (141) kapcsoló útján áramol- 110 hat. Az áram útja, ha a (h) kar az (s1 ) kefével érintkezik, könnyen megérthető. A 8. ábra oly elrendezést tűntet fel, melyben a (d) mágnes az egyetlen főáramkörzáró. Ezen elrendezésben egy harmadik 115 (63) kefepár van alkalmazva és úgy elrendezve, hogy elemei közül az egyik vagy másik azután érintkezik a (h) vagy (j)
