82528. lajstromszámú szabadalom • Készülék cseppfolyós és gázalakú folyadékok áramlási sebességének mérésére
— 3 — cső szétrobbanttatik, hanem éppen mert ez a veszély nem forog fenn, kisebb falvastagságú, tehát gyengébb csöveket is lehet alkalmazni; ezenkívül az úszó-csövet 5 az erősebb külső (11) palástcső mindenkor megvédi. Mivel az úszó-cső csak egyik végén van megerősítve, az hiányos kapcsolások vagy ezen kapcsolások nem pontos beállítása révén fellépő igénybevételek 10 által el nem törhetik. A készülék használatbavétele céljából a készüléket az áramló folyadékot tartalmazó tartályhoz erősítjük. Ha a (37) átáramlási fúrat zárva van, akkor a folyadék 15 egész mennyisége a (11) palástcsövön át lefolyik, a (12) nyíláson keresztül a (10) úszó-csőbe áramlik, ebben felszáll és a (22) kamrán és a (24) csatornán át elfolyik. A felfelé áramló folyadék a (13) 20 úszót a folyadék sebességének mérvében többé-kevésbé emeli. Az úszónak állása az (50) léptéken leolvasható és ezen leolvasásból a folyadék áramlásának sebessége meghatározható. Ha a (37) átáramlási 2"> fúrat nyitva van, ami akkor áll elő, ha a vonatkozó csatornába egy megfelelő belső átmérővel bíró (38) gyűrű van becsavarolva, akkor a folyadéknak csak egy része folyik a (10) és (11) csöveken keresztül, amikor is az áramlási sebességnek növekedése vagy csökkenése mindig azon mennyiségnek növekedését vagy csökkenését vonja maga után, mely az úszócsövön átfolyik, úgyhogy az úszó felszáll, 35 ha a sebesség növekedik és leszáll, ha a sebesség csökken, ami a léptékért a folyadék áramlási sebességét jelzi. A léptéket minden készülék számára természetesen empirikusan kell megállapí-40 tani. Aszerint, amint a (37) átáramlási fúrat nyitva vagy zárva van és a behelyezett (38) gyűrűnek belső átmérője szerint' is más és más léptéket kell alkalmazni. A léptéket közvetlenül a (11) pa-45 lástcsövön lehet feltűntetni, ámbár célszerűbb egy leszerelhető (50) léptéket haszaálni, melyet szorosan a (11) palástcső mögött rendezünk el a (40) tartón és az (51) fejcsavarok segélyével erősítünk 50 meg. Hogy az úszó mindig szabadon tudjon mozogni, ajánlatos annak a felfelé áramló folyadék révén forgómozgást kölcsönözni, amit azáltal értek el eddig, hogy az úszót 55 a tengelyéhez bizonyos hegyes szög alatt álló vagy csavarmenetalakúan futó hornyokkal vagy csatornákkal látták el. Ily úszót természetesen a jelen esetben is lehet alkalmazni. Kísérletek már most igazolták, hogy az úszónak kívánt forgása 60 és szabad függélyes mozgása és ezekkel a folyadék áramlási sebességében beálló változásoknak azonnal és pontosan történő feltűntetését akként lehet elérni, hogy a magának a felfelé áramló folyadéknak 65 adunk a (10) úszó-csőben forgó- vagy örvénylő mozgást. Ezt egyszerűen akként érjük el, hogy a folyadékot tangentialisan vezetjük be az úszó-csőbe. Ebből a célból a (10) úszó-csőnek (12) beáramlási nyí- 70 lását tangentionalisan képezzük ki (4. ábra). Ha az úszó-cső (12) nyílása egyenes, sugárirányú és oldalt van elrendezve (5. és 6. ábra), akkor a folyadéknak azáltal kölcsönözünk forgómozgást, hogy a 75 (10) úszó-csőnek alsó végét szorosan a (11) palástcsőhöz közelítjük vagy ahhoz hozzáfektetjük. A (12) nyílás ekkor szorosan a (10) úszó-cső szomszédos falával szembenfekszik és a nyílásnak egyik ol- 80 dala közelebb fekszik a (10) cső falához, mint a másik. Ha a (12) nyílás a (10) cső oldalában fekszik (4. ábra), akkor a felfelé áramló folyadék mindig forgásba jön, . hacsak a (12) nyílás az áramlási sebes- 85 séghez mérten kicsiny, még ha a nyílás nem is fekszik szemmelláthatóan tangentialisan. Az úszónak az úszó-csőben felfelé áramló folyadék forgó vagy örvénylő Í ,, mozgása által létesített forgása megakadá- 90 lyozza, hogy az úszó az úszó-cső falához tapadjon, ami különben igen könnyen megtörténik. Legcélszerűbb az úszónak hosszúkás alakot adni, melynek legnagyobb átmérője 95 az úszó felső végén van és melynek hossza ezen átmérőnek többszöröse. Ha ily úszót egyenes oldalélekkel képezünk ki, akkor az úszónak a folyadék örvénylő mozgása dacára is, mindig meg van az a hajlandó- J00 sága, hogy az úszó-csőhöz tapadjon. Ezen hajlamot azáltal kerüljük el, hogy az úszót két kiszélesített fejjel látjuk el, melyek nem egyenlő átmérővel bírnak; ezen két fejet egy aránylag keskeny szár 105 köti össze egymással. Az ekként alakított úszó az úszó-cső falával csak két pontban érintkezik. Az úszónak igen jó alakja az 1. és 2. ábrában van feltűntetve. Az úszó, ezen no alakításnál a fejnél bír a legnagyobb átmérővel, ahonnan az előbb erősen, aztán mindjobban megszűkűl, úgy, hogy az úszó lefelé mintegy ki van vájva. Alsó vége nagyobb átmérővel bir, mint a közvetlenül 115 felette fekvő rész, de azért kisebb, mint az úszó feje. Az úszónak egy másik alakja, mely a
