82499. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82499. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Szivattyú. Simon Sándor géplakatosmester Budapesten. A bejelentés napja: 1922. évi július hő 8-ika. A találmány tárgya különösen bor, petróleum és egyéb folyadékok lefejtésére alkalmas szivattyú, melynek jellemzője, hogy a szivattyú elé vagy mögé háromjá-5 ratú csap van iktatva, mely egyik helyze­tében a szivattyú kikapcsolása mellett a folyadéktartályból jövő vezeték és a szi­vattyútól távozó vezeték között közvetlen összeköttetést létesít, második helyzeté-10 ben a szivattyút bekapcsolja és az említett közvetlen összeköttetést megszakítja, míg a harmadik helyzetében a folyadéktartály és a szivattyútól távozó vezeték között az összeköttetést teljesen megszakítja. A 15 csapnak második helyzetében a szivattyút szokásos módon a folyadék kiszivattyúzá­sára használjuk, míg az első helyzetben a szivattyú ki van kapcsolva és a folyadék szivornyahatás alatt távozik a folyadék-20 tartályból. A találmányt képező szivattyúnak elő­nye, hogy felváltva hasznosíthatjuk a szi­vattyú- és a szivornyahatást. így pl. fo­lyadékoknak hordókból vagy egyéb tar-25 tályokból való lefejtésénél kezdetben szi­vornyahatással dolgozunk, melynek meg­indítására a szivattyút használhatjuk. Ha már nem áll a kellő nyomás rendelkezésre, akkor a csapot átváltjuk és a folyadékot 30 a tartályból a szivattyú segélyével kiszi­vattyúzzuk. A mellékelt rajzon a találmányt képező szivattyúnak egy foganatosítási alakja az 1. ábrán oldalnézetben, a háromjáratú 35 csap metszetével van feltüntetve. Ezen ábrán a csapnak fentemlített első helyzete látható. A 2. és 3. ábrán a háromjáratú csapnak második és harmadik helyzetét szemlél-40 tettük. Az (1) szivattyú szokásos kiképzésű és a (2) dugattyúval van ellátva, melynek működtetésére a (3) rúddal összekötött (4) fogantyú szolgál. A folyadék a szi­vattyúba a folyadéktartályból az (5) cső- 45 toldaton át lép be, mely a folyadéktartály­lyal tetszőleges vezeték útján van össze­kötve. Az ábrázolt foganatosítási alaknál az (5) csőtoldatból leágazó (6) vezetékbe a (7) háromjáratú csap van iktatva. A (7) 50 csap tokjának (8) csőtoldata a (9) cső útján a szivattyúnak az (5) csőtoldattal ellenkező végével van összekötve. Az 1. ábrán a (7) háromjáratú csap abban a helyzetben látható, amelyben a 55 szivattyú ki van kapcsolva azáltal, hogy a (9) cső felé vezető (8) csőtoldat el van zárva. A csapnak ezen helyzetében a fo­lyadék a szokásos módon vagy az alább leírandó módon a szivattyú segélyével 60 már a megindított szivornyahatás folytán az (5) csőtoldaton belép és a (6) vezeté­ken, valamint a (7) három járatú csapnak furatán nyilak irányában áthaladva, a (10) nyíláson át rendeltetési helyére kerül. 65 A csapnak a 2. ábrán látható helyzeté­ben a (7) háromjáratú csap a (6) vezeték és a (10) kibocsátónyílás közötti közleke­dést megszakítja, míg a (9) csövön, vala­mint a csapnak megfelelő furatán át a szi- 70 vattyú és a (10) nyílás között közlekedést létesít. A szivattyú tehát be van kapcsolva és a folyadék a tartályból szokásos módon kiszivattyúzható. A folyadék útja emel­lett a következő: (5) csőtoldat, (1) szi- 75 vattyú, (9) cső, (8) csőtoldat, a (7) csap­nak megfelelő furatai, (10) kibocsátó­nyílás. A (7) csapnak a 2. ábrán feltüntetett helyzetére akkor van szükség, ha vagy a 80 szivornyahatást akarjuk a szivattyú útján megindítani, vagy pedig, ha már a tartály-

Next

/
Thumbnails
Contents