82468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges eredetű szénből kis hamutartalmú rész nyerésére

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82468, SZAM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tetszőleges eredetű szénből kishamutartalmú szén nyerésére. „Elektro-Osmose A.-G. (Gráf Schwerin Ges.)" cég Berlin. A bejelentés napja: 1921. évi december hó 1-je. Németországi elsőbbsége: 1921. évi január hó 29-ike. A kő- és barnaszénbányák széntartalmú szennyvizeiből való szénnyerés a legtöbb esetben igen nagy hamutartalmú széniszaphoz vezet, melynek fűtőereje tehát 5 igen csekély, A viszonyok kényszerítő hatása alatt azonban az ipar ma kénytelen a kisértékű szénanyagokat is, pl. az ú. n. hányószenet, nedves nyers barnaszenet, nagy hamutartalmú szenet stb. figyelembe 10 venni. Ha tehát sikerül a szénből a nagy hamutartalmat okozó alkatrészeket előzőleg eltávolítani, akkor a szén fűtőereje nagyobbodik. További gazdasági előny származik ez esetben a szállítóberendezések-15 nek, teljes értékű tüzelő anyagszállítása folytán 10—20%-kai racionálisabb kihasználásából. A nagy hamutartalmat többnyire a szén agyagos tisztátlanságai okozzák. A jelen 20 találmány szerint már most úgy járunk el, hogy ezeket a tisztátlanságokat, melyek a lehető legfinomabb elosztásban öszsze vannak nőve a szénnel, elektrolytek, pl. alkálisilikátok behatásával a szénben 25 meglazítjuk. Durva szemcséjű kiindulási anyagokat célszerű előzőleg megőrölni, és a találmány értelmében használt elektrolytet már őrlés közben lehet a szénhez hozzáadni. A használt elektrolytnek ezen 30 lazító hatása folytán már adva van a szén és a tisztátlanságok egymástól való elválásának lehetősége. Bebizonyult, hogy ez az elválás valamely ismert'úsztatószer alkalmazásával idézhető elő. Bebizonyult 35 továbbá, hogy a lazitas és az elválasztás egyetlen műveletben is foganatosítható, úgy hogy a lazítás és az ezt közvetlenül követő úsztatással végzett elválasztás egy és ugyanazon készülékben történhetik. A találmány értelmében az eljárás többszöri 40 megismétlése mind kisebb és kisebb hamutartalmú szénhez vezet. Foganatosítási páldák: 1. Iszapolt szenet, azaz a szén mosásából eredő terméket, mely 30—56% hamut 45 tartalmazott, 1:3 arányban vízzel kevertünk össze. A keverékbe elektrolytet és úsztatószert (minden 2 kg. iszapolt szénre 3 cm3

vízüveget és 3 cm3

úsztatószert) kevertünk és intenzív kavarás közben úszta- 50 tásnak vetettük azt alá. Az ekkor keletkezett elfolyó hab a szénen kívül még a tisztátlanságok egy részét is tartalmazta. Az első úsztatáskor, ehhez csatlakozó megismétlés mellett, 10.8% hamut tartalmazó 55 koncentrátum keletkezett. A harmadik úsztatás után a koncentrátum már csak átlagosan 7.6% hamut tartalmazott. A szénkitermelés emellett 9.40% volt. 2. Szemcsés, mosott kokszszenet, mely- 60 nek hamutartalma 6.4% volt, mindenekelőtt kollerjáratban 1 óra hosszáig őröltünk, azután, a találmány értelmében, az 1. pontban ismertetett módon, feldolgoztunk. Az eredmény 2.24% hamutartalmú 65 koncentrátum volt. A szénkitermelés 92.72 %-ot tett ki. 3. Antracitot, melynek széntartalma 73.26% volt, IV2 óra hosszáig őröltünk, azután az 1. pontban leírt módon feldől- 70 goztunk. Az eredmény 86.52% széntartalmú 'koncentrátum volt. A fenti foganatosítási példákból is látható már a találmány tárgyát képező el-