82459. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ásványi olajok átalakítására tetszőleges szénhydrogénekké

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82459. SZAM. — Xl/b. OSZTÁLY. Berendezés ásványi olajok átalakítására tetszőleges szénhidrogénekké. Gartlan Stephen Louis olajraffinaló és Gooderham Albert Edward gyáros Torontoban (Canada). A bejelentés napja: 1921. évi február hó 19-ike. A találmány tárgya berendezés ásványi olajoknak (nyersolajnak) kívánt minőségű szénhidrogénekké való átalakítására, főleg olyanokká, amelyek a „nafta" soro-5 zatba vagy csoportba foglalhatók, megjegyezvén, hogy a „nafta" megjelölésen mindazon szénhidrogénvegyületeket értjük, amelyeknek alacsonyabb a forráspontja és kisebb a fajsúlya mint a kero-10 zinnak (világító olajnak) vagy kerozinpárlatnak. A találmány tárgyát tevő berendezéssel az ásványi olajokat egymás után különböző hőfokokon, amelyek a megmaradó 15 olaj forráspontjának emelkedéséhez képest növeltetnek, hevítésnek vethetjük alá, s az egyes ilyen szakgatott hevítési folyamatok alatt elszálló gőzöket a légkörinél kisebb nyomás alatt expandálni 20 hagyhatjuk. Az eme hevítési folyamatokból származó gőzöket elvezetjük és az eljárást mindaddig folytatjuk, míg olyan hőmérsékletet nem érünk el, melynél bomlások következnek be, amikor is vízgőzt 25 lövellünk be az olajgőzökbe. A különböző hevítési folyamatok alatt elszálló olajgőzöket cseppfolyós termékekké komprimáljuk és a különböző termékeket még nyomás alatt gyűjtjük össze. 30 A nyersolajat oly retortába adagoljuk, amely úgy van felszerelve, hogy hőmérséklete felemelhető az olajnak szénhidrogéngőzök keverékére való átalakításához szükséges hőfokra s amelyből a szén-35 hidrogéngőzök keverékét egy kompresszoron át egy gyűjtőtartályba vezetjük. A kompresszor cseppfolyósítja a kondenzálható gőzöket és rendeltetési helyökre szállítja azokat. A retorta táplálására egy gőzfejlesztőt 40 és egy keverő tartályt alkalmazhatunk. A keverő tartályt olajjal és a gőzfejlesztőből gőzzel tápláljuk akként, hogy a gőz és olaj bensőleg keveredjék, ill. emulgálódjék, mielőtt a keverőből a retortába jut. 45 A gőzfejlesztőt túlhevítővel is köthetjük össze, hogy ebből túlhevített vízgőzt bocsássunk a retortába, amidőn a maradék olajnak forráspontja a bomlási hőmérsékletet éri el. A túlhevítőnek és retortának 50 fűtő berendezését előnyösen összekapcsolhatjuk a gyűjtőtartállyal, úgy hogy az ebben meggyülemlő permanens gázok és kondenzálatlan gőzök a hevítésre való fűtőanyagként legyenek felhasználhatók. 55 A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát tevő berendezés egyik kiviteli alakjának vázlatos nézete, a 2. ábra pedig a keverő tartálynak vízszintes metszete. 60 Az előnyösen hengeres alakú (a) retorta jelentékenyen nagyobb térfogatú mint a keverő tartály. Egy szakaszos üzemben működésben tartott telepen, amely egyszerre kb. 30 hl-t dolgozott föl, 65 a kazánlemezből készült retortának kb. 3 m volt az átmérője és 360 cm a magassága; ezek a méretek azonban, miként az egyéb részekre vonatkozók is, tág határok között változhatnak és csak arra va- 7c lók, hogy mint egy tényleg üzemben levő telepen használt gyűjtőtartálynak, retortának és kompresszornak méretei az arányokról némikép tájékoztassanak. A (b) keverő tartálynak 180 cm az át- 75 mérője és 3 m a magassága. Az (a) retortával rendszerint zárt csappal ellátott (c) cső köti össze, amelynek kb. 10 cm az át-