82448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolajok átalakítására tetszőleges szénhydrogénekké

beömlését a gőzfejlesztőből a keverőbe elzárjuk, s a retortába mindaddig nem eresztünk be más gőzt, mint a mi a keze­lendő olajjal került bele, míg csak a re-8 torta hőmérsékletét 300°-on felülre nem emeltük. A retortát először kb. 60°-ra he­vítjük, amely hőmérsékleten a könnyű naftagőzök elszállnak s a retortából a kompresszorba jutnak, amely azokat fo-10 lyósítja és a hűtőn keresztül a gyűjtőtar­tályba nyomja. A nafta-gőzök elszállása után a retorta hőmérsékletét kb. 90°-ra emeljük, amely hőfokon benzingőzök szállnak el és jutnak 15 a kompresszorba, amely azokat ugyanúgy mint a könnyű nafta-gőzöket, folyósítja és a hűtőkígyón keresztül még nyomás alatt a gyűjtőtartályba szállítja. Amidőn a kerozin (világító olaj) gőzök 20 kezdenek fejlődni, a retorta hőmérsékletét fokozatosan 300° C-ig emeljük. Ekkor még elég kondenzálatlan gőz marad ahhoz, hogy ezeket a gőzöket nafta-gőzökké ala­kítsa át, mely utóbbiak a retortából a 25 kompresszoron keresztül a fentebb leírt módon és célból a gyüjtőtartályba kerül­nek. Amidőn a gőzök áramlásának fentartá­sához a hőmérsékletnek 300°-on felül való 30 emelése válik szükségessé, gőzt vezetünk be a gőzfejlesztőből a túlhevítőn keresz­tül a retortába. A gőzt a túlhevítőben a retortában uralkodó hőmérsékre hevítjük, hogy a retortába beömlő gőz könnyen 35 megbomoljék és reakcióba léphessen a retortában lévő olajmaradékkal majd a túlhevítőnek és a retortának hőmérsékle­tét egyaránt fokozatosan növeljük annak megfelelően, amint a retortában levő olaj-40 maradéknak forráspontja a gőzök elszáll­tával növekszik, amíg csak a retortának egész eredeti tartalma át nem alakul nafta-gőzökké. Ily módon a permanens gőzök kivételé-45 vei minden termék „nafta" alakjában a gyiijtőtartályban gyűlik össze. A perma­nens gázokat az égőkhöz vezetjük el és a retorta és túlhevítő fűt^sere használ­hatjuk. 50 Szénhdrogénekből álló, akár aszfaltot, akár paraffint tartalmazó nyersolajnak a leírt eljárás szerint való kezelése után a gyakorlati eredmények tanúsága szerint a munkába vett eredeti anyagnak legalább 55 75%-a nyerhető elsőrendű, kb. 72 Baumés nafta alakjában (a víznél könnyebb folya­dékokhoz Amerikában használatos Baumé­skála szerint). A kompresszor szelepeket a desztilláció kezdetén, míg a retorta hőmérsékletét 60 300°-ig nem emeljük, kb. 8—9 atm. nyo­másra állítjuk be. Azután a kompresszor nyomását a retorta hőmérsékletemelkede­séhez képest fokozatosan növeljük olyan arányban, hogy minden 100°-nyi hőmér- 65 sékletemelkedéssel a nyomás mintegy 1% atm-val növekedjék. A kompresszor működése a retortában vákuumot idéz elő, amely elősegíti és gyorsítja a gázok expanzióját és ebből ki- 70 folyóan a retotra tartalmának gőzzé való alakulását. A retorta és a túlhevítő fűtésére felhasz­nálható permanens gázok kivételével a re­torta egész tartalma folyadékká alakul át. 75 A fent említett nyersolaj feldolgozásakor a gyüjtőtartályban összegyűlő folyadék a keverőtartály eredeti szénhidrogén tartal­mának átlag 75%-ára becsülhető. A találmány nincs a fent leírt készülé- 80 kek használatára vagy az említett hőmér­sékletek alkalmazására korlátozva, ha­nem a berendezés szerkezeti részletei a te­lep üzemi viszonyaihoz képest, a használt hőfokok pedig a kezelt szénhidrogán és a 85 kívánt termékek mineműsége szerint kü­lönfélekép módosíthatók. A fenti leírás tehát csak az eljárás gyakorlati foganato­sításának egy példáját ismerteti. Szabadalmi igények: 90 1. Eljárás ásványi olajoknak (nyersolaj­nak) átalakítására kívánt minőségű vagy féleségű szénhidrogénekké, azzal jellemezve, hogy az olajat egymásután különböző hőfokokon, amelyek a ma- 95 radék olaj forráspontjának emelke­dése szerint növekednek, hevítésnek vetjük alá és az egyes hevítési folya­matok alatt elszálló olajgőzök expandá­lása végett a légkörinél alacsonyabb 100 nyomást idézünk elő, majd, amidőn már a bomlási hőmérsékletet érjük el, vízgőzt lövelünk be az olajgőzökbe, s az egyes hevítési folyamatok alatt el­szálló olajgőzöket cseppfolyós termé- 105 kekké komprimáljuk. 2. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az egyes hevítési folyamatok alatt fejlődő olaj­gőzöket eltávolítjuk, mielőtt még a hő- 110 mérsékletet a következő hevítés cél­jaira emelnők.

Next

/
Thumbnails
Contents