82443. lajstromszámú szabadalom • Önindukciós csévepár távbeszélő kábelek duplikálható négyes ereinek megterhelésére a Pupin-rendszer szerint

_ 2 -bármily gyengék is legyenek, a tekercskerület körül menő, a levegőben haladó mágneses szóróvonalak indulnak ki, ahogy ez a 2. ábrában az (s) vonalakon átmenő 5 síkra vonatkozólag jelezve van. Ha két ilyen cséve, mint a jelen esetben a kengyelek útján egymással összekötött két cséve, szorosan egymás melett fekszik, akkor ezek a szóróvonalak a szomszédos 10 cséve tekercsfeleibe belépnek és ezekben elektrómótoros erőket indukálnak, melyeknek iránya olyan, hogy a törzsvezetékben összegeződnek és ezen okból a két törzsvezeték között áthangzást okoz-15 nak. A belső zavarómezők második oka a következőkből adódik ki. Ha valamely cséve magfeleinek mágneses ellenállásai és a tekercsfelek által létesített magneto-20 motoros erők egyenlő nagyok, akkor, ha a csévéket törzsvezetékáramok járják át, a kengyeleken át nem jut mágneses mező a másik csévébe. Gyakorlatilag azonban teljes egyenlőséget nem sikerül elérni. 25

Elsősorban azért nem, mert egy menet törtrészeire való kiegyenlítés, mely a legtöbbször szükséges volna, nem lehetséges, továbbá azért nem, mert az áramerősségek a törzsvezeték két ágában, az egyes 30 erek csekély kapacitás különbsége folytán, nem egyenlő nagyok. Tényleg ezen okból az egyik törzsvezeték a kengyeleken át a másik törzsvezeték csévéjébe szórómezőt küld, mely ezen cséve két fe-35 lére, magfeleik mágneses ellenállásának arányában, eloszlik és tekercseikben elektrómótoros erőket indukál, melyek ezen cséve törzsvezetékének mindkét ágában egyenlő irányúak. Miután ezek az erők 40 egymással közel egyenlők, a törzsvezetékre való hatásukban ugyan körülbelül kompenzálják egymást, azonban a duplexvezetékben áramot létesítenek. A kengyelek folytán tehát a törzsvezetékekből kép-45 zett duplexvezetékben áthangzás lép fel. Ezen zavarómezőknek ártalmatlanná tételére vasból, vagy általában fémből készült védőburkolatokban létesített örvénylőáramokkal való megsemmisítésük 50 nem jöhet figyelembe, mert a zavarómezőket is a hasznos áramok létesítik, úgy hogy az örvénylőáramok a csévék hatásos ellenállását növelnék. A második zavarómező esetén ilyfajta ellenző alkalmazása 55 a duplexmező befolyásolása nélkül alig volna lehetséges. A zavarómezők keletkezését szintén nem lehet megakadályozni. A jelen találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy a zavarómezőket a hasznosítható mezők befolyásolása nélkül, Ör- 60 vénylőáram mentesen akként tereljük el, hogy a védendő csévébe egyáltalában nem, vagy csak elenyésző mértékben mennek át. A jelen találmány szerint ezt az alább 65 ismertetett és a 3. ábrában szemléltetett új elrendezéssel érjük el. Ezen elrendezésnél a két cséve, a fent ismertetett módon, egymáshoz képest orientálva van, de a kengyelek útján nincs többé egymással köz- 70 vetlenül összekötve, hanem a megosztott vasból összetett gyűrűalakú (z) korong két oldalán foglal helyet és ezen koronggal kengyelek útján mágneses összeköttetésben van. 75 Ezen elrendezés folytán elsősorban a hasznosítható mezőkön semmit sem változtatunk. A törzsvezeték tekintetében ez minden bővebb magyarázat nélkül is kitűnik. A duplexkapcsolásban a csévék, 80 a kengyel helyein, egyenlő erősségű, de egyenlőtlen előjelű pólusokkal állnak egymással szemben. Külön-külön tehát minden egyes cséve oly mezőt létesítene a korongban, mely kengyeltől kengyelig két 85 részben áthaladva a korongfeleken, egyenlő, de ellentétes irányú volna a másik cséve által létesített mezővel. Tényleg tehát nem keletkezik ilyfajta mező. A duplexmező csupán a kengyelhelyeken járja 90 át a korongot, anélkül, hogy ezen mező számára mágneses mellékkört alkotna. A duplexmező tehát éppen úgy, mint előbb, csupán a két csévén folyik át. Ez azért fontos, mert a duplexmező közössége 95 mindkét cséve számára biztosítéka annak, hogy a két csévemag különböző avulásánál a duplexágak önindukciós terhelése észrevehetően egyenlő marad. A korong a hasznos mezők tekintetében 100 nem okoz változást, de nem úgy a zavaró mezők tekintetében. A tekercspólusokból kiinduló légszóródási vonalak eddigi pályája ezen esetben a többi cséve tekercseinek elérése előtt metszi a (Z) korongot, 105 mely lényegesen kisebb mágneses ellenállással biró utat szolgálta, mint a levegő. Ezen az úton a szórómező mágneses potenciálesése oly csekély, hogy csupán a mezőnek elenyésző része ágazik el tőle és lép be 110 a másik csévébe. Hasonlóképpen a másik, belső zavargó mező, mely eddigelé az egyik csévéből a kengyeleken át a másik csévébe átlépett, most a korongfeleken át sokkal kisebb mágneses ellenállással bíró H5 kiegyenlítő útat talál, mint a korong mögött fekvő csévén át, ahol ennek a csévének kengyélpárja négy ütközési helyével