82421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegytiszta sósav előállítására

Megjelent 1934. évi december hó 64-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82421. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás vegytiszta sósav előállítására. Rheinisch-Nassauische Bergwerks- & Hütten Aktien-Gesellscfraft cég Stolberg-ben. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 23-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi augusztus hó 16-ika. A vegytiszta sósav előállítására irá­nyuló ismert eljárások két főcsoportba oszthatók. Az egyik csoportban a tisztátlanságok 5 már a szulfátkemencékből eredő sósavas gázokból azok kondenzációja előtt válasz­tatnak le, úgyhogy maguk a gázok tisztít­tatnak, s tisztításuk után kondenzáltatnak vegytiszta savvá; a második csoportba lo tartozó eljárások nyers sósavból indulnak ki, melyből különböző módokon különítik el a fertőzményeket. A folyós nyers sósavból kiinduló ezen eljárások időszakos, vagy folytonos desz-5 tillálással, vagy kénsav-fürdő fölött vég­zett folytonos desztillálással működnek. A kénsav-fürdőt alkalmazó desztillációs eljárás folytonos üzemű s ezért nagyobb termelésre alkalmas. Hátránya azonban 0 ezen eljárásnak az, hogy a betáplált só­savon kívül az egész kénsav-fürdőt is ál­landóan kell melegíteni, s minthogy a kén­sav üzemközben a sósav fertőzményeivel telítődik, folytonosan táplált új kénsav-5 mennyiségekkel frissítendő fel. Ezáltal te­temes hőmennyiségek vétetnek igénybe, melyek kétségtelenül többszörösét teszik ki a sósav tulajdonképéni desztillációjá­hoz szükségelt hőmennyiségnek. Emellett ) az eljárás igen körülményes s legnagyobb hátránya az, hogy hulladék gyanánt egy majdnem hasznavehetetlen, sósavtartalmú s igen erősen fertőzött kénsavat is szol­gáltat. ; A jelen eljárás e hátrányok megszünte­tését célozza. A találmány értelmében a folyós nyers sósavból először a forrási hő­mérséken illó tisztátlanságokat távolítjuk el s azután a savat egy minden oldalról fűtött tokos kemencében elrendezett desz- 40 tilláló csészéken folytonos áramban hagy­juk keresztülfolyni. Kénsav koncentrálására az ilyen be­rendezés már ismeretes. A kénsavnak víz kiűzése révén való koncentrálása azonban 45 teljesen más folyamat, mint vegytiszta sósavnak chlorhydrogén desztillációja ré­vén való előállítása. A találmány különös ipari fontossággal bír azért, mert lehetővé teszi, hogy a kö- 50 zönséges kereskedelmi, 19° Be tartalmú nyers savból vízelvonó vagy hasonló anya­gok alkalmazása nélkül tetszés szerinti sűrűségű, akár a legnagyobb koncentrá­ciójú desztillált savat állítsuk elő. Ezen célt épen azáltal érjük el, hogy a sósavat segédfürdők alkalmazása nélkül közvetlenül szakadatlanul desztilláljuk. Azt a követelményt, hogy szárítóközegek alkalmazása nélkül egyetlen munkamenet­ben bármely töménységű desztillált savat állítsunk elő, a sósav azon sajátossága se­gélyével teljesíthetjük, hogy állandó forr­pontnál 1.1 fajsúllyal forr. Ha tehát 1.1 fajsúlynál, vagy 13° Be sűrűségnél tömé- 65 nyebb sósavat (a kereskedelmi sav ezen határnál mindig töményebb) forralunk, akkor először igen tömény sav desztillál, amíg a forró sav fajsúlya 1.1-re, vagyis 13° Be-re sülyedt, mikoris ezen sav azután 70 változatlanul fog ledesztillálódni. Nyilván­való tehát, hogy a közönséges sósavból tetszés szerinti töménységű vegytiszta só­savat állíthatunk elő, aszerint, hogy a ki­indulási sav desztillálását mely határig 75 folytatjuk. 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents