82419. lajstromszámú szabadalom • Matrica szedő- és soröntőgépekhez való matricák
szomszédos felső széleinél mélyebben fekvő, vízszintes, felső (a2 ) kiigazító^ felülettel, valamint az alsó matricavég síkjánál valamivel magasabban fekvő 5 második vízszintes (a4 ) kiigazítófelülettel van ellátva. A találmány tárgyának az 1. és 2. ábrán feltüntetett kiviteli alakjánál a felső vízszintes (a2 ) kiigazítófelület két felfelé irányuló (a3 ) nyúlvány 10 között fekszik, melyek felületei a matricák tényleges felső végeit képezik. Az alsó (a4 ) kiigazítófelületek (1. ábra) a lefelé irányuló (a5 ) nyúlványok között fekszenek, amelyek alsó felületei a matri-15 cák alsó oldalát képezik. A 3. ábrán feltüntetett kivitelnél a matricák alsó és felső végeikhez közel az oldalt kinyúló (a6 , a7 ) orrokkal vannak ellátva. Ezen esetben a felső (a2 ) kiigazító 20 felület két részre osztható, melyek egyikét az egyik, másikát pedig a másik orr felső síkja képezi, mimellett a szomszédos magasabban fekvő (a3 ) felület képezi az orrok között fekvő matricavéget. Az alsó 25 (a4 ) kiigazító felület szintén két részre van osztva, melyek egyikét az egyik, másikát a másik alsó orr alsó síkja képezi, mimellett a szomszédos kiálló (a5 ) felület képezi a matricának az orrok között fekvő 30 alsó végét. Ezen matricák közönséges használatánál az (a2 , a4 ) kiigazító felületek nem sérülhetnek meg és a tárokban való raktározásnál, valamint a soröntőgépen való 35 átmenetnél nem kopnak. A tárokban ugyanis az egyik matrica alsó síkja az alatta fekvő matrica felső lapján nyugszik, mimellett azonban a kiigazító felületek egymással nem jutnak érintkezésbe, 40 amennyiben a matricák egymásrarakásánál csak a kiigazító felületekkel szomszédos és a felettük kinyúló matricavédofelületek érintkeznek egymással. A matricák továbbá a gépen való átmenet-45 nél rendszerint nagy kinyúló (a5 ) alsó síkjaira támaszkodnak vagy a felső orrok alsó síkjainál fogva felfüggesztetnek. A párhuzamos (a2 , a4 ) kiigazító felületek a valamely tetszőleges gépben egy-50 mással közösen alkalmazandó összes matricákon oly módon vannak elrendezve, hogy egymástól egyenletes távolságban állnak. Továbbá a cséveszerű (a1 , a1 ) mélyedések és az (a) írásjegyek, utóbbiak 55 nagyságára való tekintet nélkül, a matricák függőleges éleiben oly módon vannak elrendezve, hogy az illető írásjegyek alapvonalai és a két kiigazító felület közötti távolság az összes matricáknál pontosan azonos legyen. 60 A rajz ezt az elrendezést világosan mutatja. A rajzonl (c)-vel a különböző matricák alsó (a4 ) kiigazító felületeinek síkja, (d)-vel a matricák felső (a2 ) kiigazító felületeinek síkja és (e)-vel az ösz- 65 szes írásjegyek alapvonalának síkja van jelölve, mely írásjegyek, mint említve volt, különböző nagyságúak lehetnek. Világos, hogy ha egy matricasor különböző, de a fenti jellemzőket mutató mat- 70 ricákból van összeállítva, a matricák írásjegyei különböző nagyságúak lehetnek, míg az ilyen matricasorral öntött betűsornál mindazonáltal az összes írásjegyek, magasságuktól függetlenül, egy 75 egyenesbe sorakoznak és alapvonalukhoz képest pontosan ki vannak igazítva. Szabadalmi igények: 1. Matricaszedő- és soröntőgépekhez való matricák, azáltal jellemezve, 80 hogy az egymással közösen használható matricák mindegyike két kiigazító felülettel van ellátva, melyek egyike felfelé, másika pedig lefelé irányul, továbbá, hogy ezen két kiiga- 85 zító felület az összes matricákon ugyanazon távolságban fekszik, valamint hogy mindegyik matrica függőleges éleinek egyikén sülyesztetten elrendezett és nagyság tekintetében 90 esetleg a többitől eltérő írásjeggyel van ellátva, végül hogy ezen írásjegyek a különböző matricákon oly módon vannak elrendezve, hogy az illető írásjegy alapvonala és a két kiigazító- 95 felület közötti távolság az összes matricákon függetlenül az írásjegymélyedések esetleges nagyságkülönbségétől, azonas. 2. Az 1. igényben védett matricák foga- 10C natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindegyik matrica védőfelületekkel van ellátva, melyek a kiigazító felületekkel határosak és emellett a felfelé, illetve lefelé irányított kiiga- lQí zító felületek felett, illetve alatt fekszenek. 3. Az 1. igényben védett matricák foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kiigazító felületek mindegyik H( matricánál a felső, illetve alsó matricavéggel határosak, emellett azonban az illető matricavéghez képest sülyesztetten vannak elrendezve. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.
