82409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges objektumoknak tetszőleges távolságban való láthatóvá tételére elektromos úton működő felvevő és leadó készülékekkel
_ 4 — nagy ohmikus ellenállással bíró (5) tekercsen és a (14) vezetéken át a (2) rézelektródákba, innen elektromos fényívet képezve a (3) szénelektródákba s azokból 5 a (15) vezetékeken át a (16) vezetékbe, innen pedig vissza az (1) generátorba halad. A fényíwel parallel van kapcsolva a (13) kondenzátor és az ezzel szeriesbe kapcsolt (6) önindukció. Ez az önindukció 10 egyúttal primártekercsét képezi egy nem nagyon szoros kapcsolású transzformátornak, melynek (7) szekundertekercse egyrészt az (R) antennával, másrészt az (Sz) szeléncellán (illetőleg az eredeti Poulsen-15 féle berendezésnél a mikrofonon át) esetleg az ábra szerint a szeléncellával parallel kapcsolt (8) kondenzátoron át is az (F) földdel van kapcsolatban. Ugyancsak a dinamóról kapják áramukat a (4) fúvó-20 mágnesek a (11, 10, 9) úton. Ha már most a dinamót bekapcsolva a vezetékekbe áramot bocsátunk s a (2) és (3) elektródák a (13) kondenzátorral és a (6) önindukcióval együtt elektromos rezgőkört 25 alkotnak, mely a kondenzátor kapacitásától és a (6) tekercs önindukciótényezőjétől függő frekvenciájú elektromos rezgéseket hoz létre. Az (5) önindukcióra azért van szükség, hogy a rezgőrendszer ne 30 legyen a dinamó tekercsein keresztül rövidre zárva. Ezek a rezgések állandó amplitúdóval bírnak. A rezgések átterjednek a transzformátor másik (7) tekercsére s onnan az antennán át a környező 35 dielektrikumba: a levegőbe. Ezen hullámok frekvenciája ugyanaz, mint a primár köré, amplitúdójúk azonban, vagy ami ugyanazt jelenti: kibocsátott rezgéseik intenzitása a szeléncella ellenállásával vál-40 tozik. A fúvómágnesek csak a hatásfok javítását és az egyenletesebb működést célozzák. A rezgések egyenletessége és a berendezés hatásfoka azonban nagy mértékben függ az elektródák kiképzésétől. 45 Előnyösnek mutatkozott, hogy az elektródákat jól hűtjük, ha gondoskodunk róla, hogy a fényív az elektródáknak mindig más helyén keletkezzék, továbbá, ha a fényívet szénhidrogén atmoszférában ál-50 lítjuk elő. Ezen okokból jelen találmány értelmében az elektródákat korongalakban képezzük ki, hűtőbordákkal látjuk el, továbbá alkalmas áttétel segítségével a felvevőberendezést hajtó motorhoz kötjük 55 és vízszintes tengely körül lassan forgató juk, mi mellett azok alsó része alkoholba vagy könnyen illó szénhidrogénba merül és ezáltal egyrészt jobb hűtőhatás, másrészt a keletkező alkohol — illetve szénhidrogén-gőzök által a kívánt alkohol — 60 vagy szénhidrogén-atmoszféra áll elő. Felmerülhet itt az a kérdés, hogy a fénypontok változó intenzitásának megfelelő amplitúdó-változások száma nem esik-e igen közel a rezgésszámhoz, mert ez za- 65 varokat okozna a leadókészülék működésében. E tekintetben azonban tényleg semmitől sem kell tartanunk, mert míg az átvitt képelemek száma másodpercenkint 10000 körül van, addig a fent leírt 70 rendszernél használatos rezgések száma egész az 1,000.000-ig megy, zavaroktól tehát akkor sem kell tartanunk, ha valami módon pl. a szeléncellák további tökéletesítése vagy új fényérző anyag aikalmazá- 75 sával a másodpercenkint átvihető képelemeknek a száma jelentékenyen megnövekednék. A képleadókészüléket a 4. ábra mutatja. Ez három főrészből áll. Az első rész az 80 elektromos hullámokat felfogja és amplitúdójuknak megfelelő elektromos hatásokat létesít. A második rész ezen elektromos hatásoknak megfelelő fényintenzitásokat hoz létre és azok segélyével 85 megalkotja a képet. A harmadik rész a felvevő- és leadóberendezés synchronizálására szolgál. Az elektromos hullámok felfogására szolgáló rész lényegileg megegyezik a drótnélküli telefóniában hasz- 90 nálatos De Forest és Fleming-féle elrendezéssel. A (2a, 4a) transzformátor (2a) primártekercse az (la) antenna és a (3a) földvezeték közé van kapcsolva. A transzformátor (4a) szekunder tekercsét a (17a) 95 vezeték a (6a) izzólámpadetektor (20) izzó szálához köti, mely szálat a (18) és (19) vezetékeken át a (7a) akkumulátorbattéria tartja izzásban. A detektor izzó szálával szemben a (21) lemez van elhe- 100 lyezve, mely a (16) vezeték segélyével az alább ismertetett (C,) -fényintenzitás módosító szerkezethez van kötve s annak elektromágnesét elhagyva, a (15a) vezetéken tér ismét vissza a (4a) tekercsbe. 105 A transzformátor (4a) szekundertekercsével parallel van kapcsolva az (5a) kondenzátor, mely úgy választható meg. hogy a kondenzátorból és a (4a) tekercsből alkotott rezgőrendszer a felvevőállomás kibo- 110 csátotta rezgésszámra rezonáljon. Ha már most a (4a) tekercsben indukálódó elektromos rezgések a (17a) és (16a) vezetékeken át a fent leírt (6a) izzólámpadetektort érik, akkor az a (16a, 15a, 4a, 115 17a) úton pulzáló elektromos áramlást hoz létre, melynek pillanatnyi intenzitásai a hullámok amplitúdóinak felelnek meg.
