82407. lajstromszámú szabadalom • Tartótok órákhoz fülbevalókhoz, gyűrűkhöz és más effélékhez

- 2 — (j2 ) tartófejből. Az óranyakat a (j) po­fák fogják rugalmasan közre, míg az óra­lapnak a (j2 ) fej fekszik neki, mely az órát rugalmasan fogva tartja. 5 Ugyancsak a 3., valamint az 5. ábrán látható a gyűrű-, valamint éremtartó szerkezetnek egy újabb kiviteli alakjar melynél a (k) lemezek az (1) orsóra van­nak rögzítve és ezen orsó alján levő ho-10 ronyba a (b) borda alsó részéhez rögzített (m) lemezrugó nyúlik bé, mely az orsót lefelé húzni törekszik. A gyűrűt vagy ér­met az 1. ábránál említett módon a (k) lemez alá csúsztatjuk, amely lemezt az 15 (m) rugó a (b) bordához szorítja, miáltal a közbekerült gyűrű vagy érem; helyzeté­ben rögzítődik. A 7. ábrán feltüntetett tartótoknál a tok egyik felében a (b) bordák között a 20 (d) rugók hatása alatt álló (e) betétlapo­kon az (o) kapcsok vannak megerősítve, melyek az óranyak rögzítésére szolgál­nak. A tartótok másik felében az órák rögzítésére egy-egy fix helyzetű (p) fej, 25 valamint egy-egy rugóhatás alatt álló el­csúsztatható (r) fej van alkalmazva, me­lyek közül az utóbbiakat oly módon csúsz­tatjuk el, hogy a két fej 'közé az óra be­illeszthető legyen. 30 A tartótok mindkét fele belül egy-egy (s) üveglappal van lezárva, mely üveglap a tok (aj fala, valamint a (b) borda kö­zötti hézagba kiemelhetően behelyezett (t) tartóléchez van csuklósan hozzákap-35 csolva. A tok alsó részében az (u) csukló körül felhajtható és (v) rugó hatása alatt álló (z) léc van elhelyezve, melyet abban az esetben, ha az (s) üveglapot felhajt­juk, ezen lap kitámasztására használunk. 40 (9. ábra.) Ha az (s) üveglap eltörne, a (t) lécnél fogva az egész lapot kiemeljük és újjal helyettesítjük. Természetesen a találmány tárgya a példaképen felvett kiviteli alakon kívül 45 még sok más formában is készülhet anél­kül, hogy ezáltal a találmány lényege vál­tozást szenvedne. Szabadalmi igények: 1. A 75.812 számú törzsszabadalomban védett órákhoz, fülbevalókhoz, gyű- 50 rűkhöz és más efélékhez való tartótok foganatosítási alakja azáltal jelle­mezve, hogy a tartótoknak a helytálló lécek által kiképezett tetszésszerinti nagyságú rekeszeiben rugóhatás alatt 55 álló és célszerűen bársonnyal bevont alátétlemezek, ezek fölött pedig üveg, vagy másí hasonló átlátszó anyagból készült és tartónyúlványokkal ellátott keretek vannak elhelyezve, melyek a 60 gyűrűk, érmek stb. megfogására szol­gálnak. 2. A törzsszabadalomban védett tartótpk további foganatosítási alakja, jelle­mezve a (k) szorítólemezeket hordó és 65 a helytálló léceken keresztülhatoló (1) orsó által, melynek hornyos kivágá­sába a helytálló léc alsó síkjához erő­sített (m) rugó nyúlik be oly célból, hogy a (k) lemezek alá csúsztatott 70 gyűrűt, érmet stb. a rugó a helytálló léchez szorítsa. 3. A törzsszabadalomban védett tartótok további foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a helytálló lécek kö- 75 zött egymással párhuzamos, vagy egy­másra merőleges tengelyek vannak megerősítve és ezekre rugóhatás alatt álló és az óra, illetve érem stb. megfogására szolgáló pofákat hordó 80 hüvelyek vannak elcsúsztathatóan fel­húzva. 4. A törzsszabadalomban védett tartótok további foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartótok mindkét 85 fele egy-egy üveglappal van lefedve, mely a tokfal és a mellette fekvő helyt­álló borda közé kiemelhetően becsúsz­tatott tartóléchez van csuklósan hozzá­erősítve, mi mellett a tok alján a. rugó- 90 hatás alatt álló és csuklósan kiforgat­ható (z) léc van elhelyezve, mely a fel­nyitott üveglap kitámasztására szol­gál. 2 rajzlap melléklettel. Stádium .nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents