82367. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fényzár képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékekhez

Megjelent 1934. évi december hó 212-én. i MAGYAR KIRÁLYI «BHi| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82367. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Elektromos fényzár képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékekhez. Mihály Dénes gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi június hó 16-ika. Elsőbbsége: 1919. évi október hó 27-ike. Jelen találmány tárgya oszcillográfoknak elektromos fényzár gyanánt való alkalmazása képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülé-5 kekhez. Mint ismeretes, a képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékek egyik fajtája úgy működik, hogy az átviendő képet előbb pontszerű 10 elemekre bontja s ezen képelemeknek megfelelő áramimpulzusokat küld a másik állomásra, mely ott ezen impulzusokat újra létrehozza és az elemi képpontokot síkká sorozván, belőlük a képet újra 15 előállítja. Ezen elemi képpontok előállítására a leadó állomáson szükséges oly szerkezet, úgynevezett elektromos fényzár, mely a felvevő állomásról érkező áramimpulzu-20 sokra reagálva azok valamely méretének, pl. intenzitásának megfelelő világosságisötétségi fokozatokat hoz létre. Különösen távolbalátókészülékeknél a másodpercenkint átviendő képelemek száma igen 25 nagy, átlag százezer vagy még több, nagyon fontos, hogy az itt alkalmazott készülékek oly csekély tehetetlenségűek legyenek, hogy ezen rendkívül magas váltakozásszámot követni bírják. Azonban 30 képtáviróknál is érdekünkben áll az átvitel sebességének minél nagyobb fokozása. Jelen találmány tárgya már most oly elrendezés, mely lehetővé tesrri, hogy az elektromos fényzár céljaira oszcillográ-35 fot alkalmazzunk, aminek következtében lehetővé válik az is, hogy a távvezetékből jövő esetleg igen gyenge áramokat esetleg minden erősítő-jelfogó közbejötte nélkül a fényzárba vezessük. 40 A mellékelt rajz jelen találmány egyik példaképeni foganatosítási alakját távolbalátókészülék alkatrésze gyanánt tünteti fel. Az (1) távvezetékből jövő áramot közvetlenül, vagy pedig a tükör lengési kö- 45 zéppontjának a beállítására szolgáló és a (2) állandó, a (3) szabályozható ellenállásból, valamint a (4) kompenzáló telepből álló berendezésen át a (9) oszcillográfhurokba vezetjük. Ezen oszcillográf 50 szolgál arra, hogy az (1) távvezetékből beérkező áram intenzitásával arányos fényintenzitásokat hozzon létre, tehát elektromos fényzárként működik. Ezen oszcillográf (12) elektromágnesei vala- 55 mely fel nem tüntetett telepből táplálkoznak és a bennük folyó áram erőssége egy szintén fel nem tüntetett szabályozó ellenállással állítható be. Maga a fényzáró berendezés a következőkép működik: 60 Az (5) vetítőgépből jövő fény a (6, 7, 8) lencserendszeren keresztülhaladva párhuzamos sugárnyalább alakjában éri a (9) oszcillográf tükröt, melyről visszaverődve a (10) záró résen és a (11) len- 65 csén áthaladva az itt fel nem tüntetett, tetszésszerinti képösszeállító berendezésbe jut. Ha már most a felvevő állomás készülékei úgy vannak beállítva, hogy az (1) távvezetékbe jutó áramok intenzitása 70 az egyes képpontok fényintenzitásával arányosan változzék, akkor a leadó állomás (9) tükrét esetleg a (2, 3, 4) kompenzálóberendezés közbenjöttével úgy állítjuk be, hogy ha az (1) vezeték áram- 75 mentes, a (9) tükörből jövő fénysugár a (10) résnek oldalát találja. Ebben az esetben a résen nem halad át fény, a képmező megfelelő pontja tehát sötét marad. Ha már most az (1) vezetéken g0 át áram érkezik, a (9) tükör kitér és a párhuzamos sugárnyaláb kisebb vagy