82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés

másrészt a (64) rugó feszültségétől függ. A (64) rugó arra szolgál, hogy a beren­dezést egy bizonyos zérushelyzetre állít­suk be, ami azáltal történik, hogy egy 5 bizonyos, a (65) manometeren leolvas­ható nyomásnál a (63) súly mutatójának az (57) emelőn alkalmazott skála bizo­nyos beosztására kell mutatnia. Ha elté­rés mutatkozik, azt a (64) rugó feszült-10 ségének szabályozásával kell megszün­tetni. Egyébként a rugó feszültsége vál­tozatlan marad és az (53) membrán ter­helését a (63) súlynak az (57) rúd men­tén való eltolásával változtatjuk. Az (57) 15 rúd skálájára vagy a vákuumot vagy még célszerűbben a külső hőmérsékletfo­kokat vihetjük fel. A leírt berendezéssel tehát a vákuum mértékét beállíthatjuk, de a berendezés 20 megfelel annak a feltételnek is, hogy az egy ízben beállított vákuum a következő beállításig állandó értéken tartassék. Membrán helyett működtető elemként más oly szerkezetet (pl. dugattyút) is 25 használhatunk, mely a vákuum hatása alatt állva, az evakuátorhoz tartozó gőz­szelepet befolyásolja. A leírt vákuumfűtéssel kapcsolatban igen célszerűen és gazdaságosan valósít-30 hatjuk meg a mozdony fáradt gőzének a vonatfűtéshez való hasznosítását. A fá­radt gőz egyedül azonban a vonat fűté­sére még ezen rendszernél sem használ­ható, mert még a fűtőtestek evakuálásá-35 nál is a fővezeték belépési nyomásának a mozdonyon 2—2.5 at. eff.-nek kell lennie. Ezért a találmány értelmében a feladatok úgy oldjuk meg, hogy álló gépnél kizá­rólag friss gőzzel fűtünk, míg járó gép-40 nél fáradt gőzzel fűtünk ugyan, de azt annyi friss gőzzel keverjük, hogy a kellő belépési nyomás eléressék. A friss gőzzel való fűtéshez (álló vonatnál) a mozdo­nyon alkalmazott meglevő gőzbebocsátó-45 és szabályozószerkezeteket használhatjuk, míg a fáradt gőzzel való fűtéshez meg­felelő keverőszerkezetet alkalmazunk, melyet a gőzgép szabályozójával oly kapcsolatba hozunk, hogy zárt szabályo-50 zónái tisztára friss gőzzel, nyitott szabá­lyozónál ellenben friss gőzzel kevert fá­radt gőzzel fűtsünk. A 12. ábra ezen berendezésnek egy fo­ganatosítási alakját vázlatos oldalnézet-55 ben mutatja. A friss gőz a meglevő (66) beömlőcső­ből a (67) nyomáscsökkentőszelepen és a (68) kar útján beállítható (69) három­járatú csapon át jut a fűtés főgőzvezeté­kéhez csatlakozó (70) hátravezetékbe. A 60 gőzgép (71) kiömlőcsövéhez a (72) cső csatlakozik, melyből a fáradt gőz a (73) olaj- és vízleválasztón és a (74) csövön át a (75) gőzkeverőhöz áramlik. A (75) gőzkeverőbe torkolik a (76) friss gőzve- 65 zeték is, melybe a (77) kéziszelep és a gőzgép szabályozójának hatása alatt álló (78) szelep van beiktatva. A szabályozó a (78) szelepet a (79) kar útján befolyá­solja. A friss gőzzel kevert fáradt gőz 70 a (80) csövön át a (70) hátravezetékbe áramlik. A (80) vezeték, ha a- fáradt gőz­zel való fűtést állandóan ki akarjuk kap­csolni, a (81) tolattyú útján elzárható. A (74) csövön a fáradt gőznek egy ré- 75 szét a (75) gőzkeverőbe vezetjük, mely az ábrázolt esetben gőzejektornak van ki­képezve, a fáradt gőzt leszívja és az ejek­tort működtető friss gőzzel keverve, a még mindig elég nagy belépési nyomású 80 keveréket a (70) hátravezetékbe nyomja. Ha a gép áll, akkor az álló szabályozó hüvelye a (79) kart úgy állítja be, hogy a (78) szelep zárva van és a fűtés kizá­rólag a (66) vezetéken át belépő friss 85 gőzzel működik, míg a gép elindításánál a szabályozó a (78) szelepet nyitja, úgy hogy a fűtés most fáradt gőz és friss gőz keverékével történik. Ezáltal a fűtéshez használt friss gőz mennyiségét lényege- 90 sen csökkenthetjük és a fűtést igen ol­csóvá és gazdaságossá tehetjük. A találmányt képező vonatgözfűtési berendezésnek a fentiekben leírt részletei helyett a meglevő berendezések is fel- 95 használhatók, illetve a találmány céljaira könnyen átalakíthatók, habár a legjobb eredményeket a leírt segédberendezések­kel érhetjük el. Egyáltalában az ismert berendezésekről az új berendezésre való íoo áttérés nem okoz nehézséget vagy na­gyobb költségeket, mert a meglevő főgőz­vezeték és fűtőtestek felhasználhatók és feleslegessé váló vagy kicserélendő segéd­berendezésekből sok értékes anyagot 105 nyerünk vissza. Szabadalmi igények: 1. Vonatgőzfűtési berendezés, jellemezve a főgőzvezetékből nyomáscsökkentő szelepen át táplált, vákuum alatt álló 110 fűtőtestek által. 2. Az 1. igényben védett vonatgőzfűtési berendezés foganatosítási alakja az egy-egy kocsihoz tartozó fűtőtestek egy részének helyi szabályozásával, 115 jellemezve a nyomáscsökkentőszelep­től az evakuált fűtőtestekhez menő

Next

/
Thumbnails
Contents