82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés

az egyes fűtőtestekbe, függetlenül a kocsiknak a mozdonytól való távolságától, azonos és pedig a nyomáscsökkentő szelep útján beállítható gőzmennyiségek 5 jussanak. A nyomáscsökkentő szelepek alkalmazása azonban még nem meríti ki a találmány jellemzőit. Az eddigi gőzfűtési berendezéseknél a fűtőtestek elvezetőcsövei 10 a szabad levegővel közlekedtek, úgy hogy, mint már említettük, a gőznek a fűtőtestekbe a légkörinél nagyobb nyomással, vagyis túlnyomással kellett belépnie, mert csak így tudta a fűtőtestek-15 ben levő levegőt kiszorítani. Ha tehát a nyomáscsökkentő szelepet alkalmazva, az eddigi gőzfűtési berendezéseknél használatos elrendezést megtartanék, a nyomáscsökkentő szelepnél még mindig arány-20 lag nagy nyomást kellene fenntartani, ami a fentiekben már emiitett hátrányokhoz vezetne. Hogy tehát a nyomáscsökkentő szelepnél fenntartandó nyomást leszállíthassuk, 25 a találmány értelmében csökkentjük a fűtőtestekben uralkodó nyomást és pedig" azáltal, hogy a fűtőtesteket evakuáljuk és pedig célszerűen olymódon, hogy azokat nem a szabad levegővel, hanem 30 evakuált kondenzvezetékkel hozzuk összeköttetésbe. A szekundervezeték elágazásainál elrendezett nyomáscsökkentő szelepek alkalmazása és a fűtőtestek, illetve a kon-35 denzvezeték evakuálása által az ismert berendezések hátrányait kiküszöböljük és még rendkívüli előnyökhöz is jutunk, melyek közül a következőket soroljuk fel: 40 A fővezetékben a gőznyomás és a fővezeték méretei csökkenthetők anélkül, hogy a szükséges gőzmennyiség csökkenne. A fővezeték kapcsolatai könnyen tömíthetők. A gőzszolgáltatás az egyes 45 kocsikra, tekintet nélkül azoknak a mozdonytól való távolságára, közel egyenlően oszlik el, amiből a fűtés egyenletessége és a túlfűtés kizárása következik. Ugyanezzel a körülménnyel függ össze az 50 is, hogy a mozdonyról a jelenleginél hoszszabb vonatok fűthetők. A főgőzvezetékhez hasonlóan a szekunder- és kondenzvezetékek és a hozzájuk tartozó szerelvények méretei csökkennek és ezzel össze-55 függésben az egyes kocsik és szakaszok fűtése a jelenleg használatos nehézkes csapok és állítókarok mellőzésével, egészen kis szabályozószelepek útján könynyen és biztosan szabályozható. Végül mint igen lényeges előnyt felemlítjük azt is, hogy a fűtés a külső hőmérséklethez képest a mozdonyról központilag szabályozható. A mellékelt rajzon a találmányt képező vonatgőzfűtési berendezés általános el- 65 rendezése és részletei vannak feltüntetve. Az 1. ábra egy vasúti kocsi berendezését vázlatos alaprajzban mutatja. Az (1) főgőzvezetékből a kocsi közepe táján a (2) cső ágazik le, melyhez a (3) nyomás- 70 csökkentő szelepen át a szekundervezeték csatlakozik, mely pl. a (4a, 4b) elágazásokon át az egyes szakaszok (5a) fűtőtesteit és az árnyékszékek és mosdófülkék (5b) fűtőtesteit, a (4c) elágazáson át 75 pedig az (5c) folyosófűtőtesteket táplálja. A fűtőtestekből a kondénzvíz a szakadozott vonalakkal rajzolt (6) kondenzvezetékbe lép, mely a (6a) összekötőcsövek útján a (7) vákuumvezetékkel áll 80 összeköttetésben, Az (1) főgőzvezeték és a (7) vákuumvezeték a vonat egész hoszszán végighaladnak, az egyes kocsik között egymással csőkapcsolatok útján vannak összekötve és a vonat végén le van- 85 nak zárva. A 2. ábra egy kocsiszakasz keresztmetszetét nagyobb léptékben mutatja. Mint ezen ábrából látható, a szekunder gőzvezeték (4b) szakasza, mely a kocsi egész 90 hosszán végigvonul (1. ábra), a szakaszok oldalfalán, az ablakok felett van végigvezetve, ami tekintettel a vezeték kis méreteire, minden további nélkül lehetséges. Az (5a) szakaszfűtőtestek a 95 (4b) vezetékkel a (4d, 4e) csövek útján vannak összekötve és részben az ülések alatt, részben az ablakfalon vannak elrendezve. Utóbbi elrendezés a léghuzat -elkerülése szempontjából igen előnyös. A 1°° fűtőtestek a rövid (6b) csövek útján a kocsi padlója felett elvezetett (6) kondenzvezetékhez csatlakoznak, mely a (4b) vezetékhez hasonlóan a kocsi egész hosszára kiterjed (1. ábra). A fűtőtestek 105 be- és kikapcsolására, illetve a fűtés helyi szabályozására az ismert elrendezésektől eltérően nem a kar és vonórúd útján állítható csap, hanem egyszerű (8) gőzszelep szolgál, mely tetszőleges szerkezetű H0 lehet. A (9) víztelenítők (1, ábra), melyekre még visszatérünk, a csapadékvíz levezetésére szolgálnak. Azáltal, hogy a szekunder gőzvezetékek és a kondenzvezeték a kocsi bélsejé- 115 ben vannak elrendezve, azok befagyás ellen hathatósan meg vannak védve és egyúttal a szekunder gőzvezeték elkerül-