82322. lajstromszámú szabadalom • Számológép
11. ábra metszet a 8. ábrának. E—F vonala szerint, a 12. ábra metszet a 8. ábrának G—H vonala szerint, a 5 13. ábra metszet a 8. ábrának I—K vonala szerint, a 14. ábra metszet a 8. ábrának L—M vonala szerint, a 15. ábra az alkalmazott iró gép legelő-10 nyösebb alakjának oldalnézete és részben metszete, a 16—19. ábrák részletrajzok, a 20. ábra azon szerkezetek metszete, mely a számláló szerkezetnek 0-ra való 15 visszaállítására szolgál, a 21. és 21a. ábrák ezen szerkezet egy-egy módosított foganatosítási alakjának metszete, a 22. es 23. ábrák a gép alkatrészeinek 20 működtetését ábrázoló vázlatos rajzok, a 24. ábra részletrajz, a 25. ábra a fentebb említett csőrendszernek vázlatos rajza. A jelen találmány tárgyának egyik, bi-25 zonyos mennyiségű árunak vagy több darab árának vagy több darabnak összárát bizonyos^ egység- vagy darabár alapján kiszámító foganatosítási alakjának ismertetésénél oly gépet akarunk szem 30 előtt tartani, melynél az áru mennyiségének mérő száma egy-egy egységgel való növeléssel 9999-ig, egységára pedig V64 pennyvel növekedve 39 pound, 19 shilling és 11 ''•'•''/M pennyig terjed. Természetes 35 azonban, hogy a találmány nincsen ezen határokra korlátozva, minthogy ezek tetszőlegesen bővíthetők vagy szűkíthetők. A leírt gépnél mérő számok négy-, egységárak pedig hétjegyű számok lehetnek; 40 egyszerűség kedvéért ezen helyértékek a következőképpen jelezhetők: A mérő számban: ő ezreseket jelent y százasokat „ 45 B tízeseket „ a egyeseket „ Az egységárban: T tíz poundat jelent U egy poundot „ 50 X tíz shillinget „ S egy shillinget „ P tíz pennyt „ D egy pennyt F Ve* pennyt 55 A jelen találmány tárgyát képező számoló géppel kapcsolatban valamely szokásos író gépet alkalmazunk, mely rendes billentyűzettel és az Vei-tol (1 3 /«4-ig terjedő tört számok számára segédbillentyűkkel van ellátva; ezen ekképpen kom- 60 binált gép önműködően végzi el a számműveleteket- és nyomtatja le az eredményt. Tegyük fel már most, hogy valamely árunak mérő száma: dyB« egységára 65 pedig: T U X S P D F, akkor az ára összértéke az egyes áruk mérő számelemei és egységár-elemei részletszorzatainak összegével egyenlő, vagyis: dT + (?U-f t?x+«íS+ dP+dD + dF 70 yT-fyU+j'X-fyS+j'P-i-yD+yF j8T+ j8 U+ #X-f-jffS + tfP+iSD+tf F «T + « U+aX+«S + aP + aD + aF lesz. Ezen részletszorzatok pénzértékeket 75 fejeznek ki, melyek a mérő számelem és az egységár-elem szorzásából keletkeznek; így (y) mérő számelemet, (D) egységár-elemet jelent és (j>D) a részletszorzatot. A gépnél lehetséges összes rész- 80 letszorzatok előre ki vanak számítva és megfelelő számú golyók által vannak képviselve. Ezen golyók akképen vannak elrendezve, hogy ha valamely mérő számelemet és valamely egységár-elemet le- 85 nyomtatunk, az ennek megfelelő részletszorzatot a gép megkeresi, a részletszorzatokat összeadja és az árat pénzben tünteti fel. Ha a gép egy mérő számelemet és egy 90 egységár-elemet leírt, a részletszorzatot is megkeresi, ami a kiválasztónak nevezett szerkezettel történik, melynek egyik foganatosítási alakja a 2—4. ábrákban van feltüntetve. Ezen szerkezet az (a) csator- 95 náknak egy sorából áll (3. ábra), melyek a (b) csöveknek egy sorával vannak kapcsolatban. Ezen csövekben a (c) rudak vannak elhelyezve, melyeknek kerületén bizonyos közökben a (d) hornyok 100 vannak kiképezve (4. ábra) és melyek a (b) csövekben elmozgathatok. Előnyös, ha a (c) rudakat tartalmazó (b) csövek az (a) csatornák fölött, ezekhez derékszög alatt vannak elhelyezve úgy, hogy 105 azok egy coordinata-rendszer abscissáinak és ordinátáinak feleljenek meg. Az (a) csatoniák a (b) csövekkel a rövid (e) csövek útján (3. ábra) vannak összekötve; a (b) csövek mindegyike az (e) 110 csövekkel átlósan szembenfekvő (f) nyílásoknak egy sorával van ellátva (4. ábra), melyekben a (g) csövek vannak beleerősítve. Ezen csövek oly távolságban
