82297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelőmasszának szurokból, vagy szurokszerű anyagokból való előállítására

_ Megjelent 1934. évi december hó 190-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82297. SZAM. — Xli/b. OSZTÁLY. Eljárás szigetelő masszáknak szurokból vagy szurokszerű anyagokból való előállítására. Harburger Chemische Werke Schön & Co. cég és Daitz Werner vegyész Harburg a/E.-ben. A bejelentés napja: 1916. évi november hó 17-ike. Kátrányt, szurkot, aszfaltot, bitument és más szuroktartalmú vagy szurokszerű anyagokat eddig is melegben oxigénnel vagy oxigénkeverékkel pl. levegővel szok-5 tak fujtatni, hogy szálkás törésű, kemény szurkot kapjunk. Már azt is ajánlották, hogy kőszénkátrányból vagy petróleumból való szurkot vagy más szurokszerű maradékokat tetőfedési vagy épületszige-10 telési célokra tegyünk azáltal alkalmassá, hogy fujtatjuk és oxidáló anyagokat adagolunk hozzá és az ilykép kapott kemény szurkot olvasztott állapotban formaldehiddel kezeljük. Ennek az eljárásnak is 15 az a célja, hogy lehetőleg szilárd végterméket érjünk el. Azt találták, hogy bizonyos munkafeltételek megtartása mellett kátrányból, szurokból, aszfaltból, bitumenből és más 20 szuroktartalmú vagy szurokszerű anyagokból vagy azoknak keverékeiből hasonló eljárás szerint, főleg fujtatás útján, képlékeny, rugalmas, jól hengerelhető és melegben fecskendezhető masz-25 szákat lehet előállítani, melyek kiválóan alkalmasak kábelszigetelésre és hasonló célokra. Amit eddig fujtatással akartak elérni, hogy t. i. lehetőleg szilárd szurkot szálkás töréssel kapjunk, itt épp el kell 30 kerülni. Az ezen felismerésen nyugvó eljárás képlékeny, rugalmas masszáknak szurokból és szurokszerű anyagokból vagy szurokkeverékből való előállítására, képezi jelen bejelentés tárgyát. 35 A műszaki cél eléréséhez bizonyos szurokfajták, pl. némely bitumenfajok használatánál nem feltétlenül szükséges, hogy a megolvasztott szurok vagy szurokkeverékek oxigénnel vagy levegővel való fujtctt^ctsd- eszközöltessék. A bejelentés tár- 40 gyát képező eljárásnál azonban mindig szükséges, hogy a szurok hosszabb ideig hevíttessék, körülbelül 130—170° között, esetleg kissé magasabbra is és hogy hevítés közben élénk mozgás legyen. Ha a 45 hosszabb ideig, körülbelül 12—24 óráig folytatott hevítés és mozgatás által nem éretnék el jó végtermék, akkor az illető nyersanyagra való tekintettel még az oxidációra is szükség van. De az oxidációnak 50 csak határoltnak szabad lenni. A legtöbb esetben a behatás végpontját a cseppegési pont alapján lehet meghatározni, mely 130—160° C-ra emeltetik. Némely szurokfélénél vagy szurokkeveréknél a hevítés 55 ezen túl is folytatható, még annyira is, hogy épp egy már meg nem olvasztható vagy alig megolvasztható massza keletkezik. Az erős mozgás közben végbemenő hevítés behatásának végpontját legbiz- 60 tosabban egy próba útján lehet meghatározni annak kihűlése után, amennyiben fizikai tulajdonságait meghatározzuk. Ezek szerint a. bejelentés tárgyát képező eljárás legegyszerűbb foganatosítási 65 módja abban áll, hogy élénk mozgás közben, pl. keverő szárnyakkal vagy egyéb mozgató szervekkel felszerelt tartályokban a szurok vagy szurokkeverék körülbelül 12—24 órán át élénk mozgás közben 70 130—170° C között vagy valamivel magasabbra is erősen hevíttetik. 200" C meghaladó hőmérséklet, mint káros, elkerülendő. Miután a forró massza ilykép hoszszabb ideig mozgatva lett, időnkint próbá- 75 kat veszünk, míg a behatásnak idővel be-