82257. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz, vagy más folyékony, vagy gázalakú vezetéke számára a szolgáltatás határolására és állandóvá tételére
— 2 — Ha a vezeték a berendezés előtt megreped, ezen az oldalon nyomáscsökkenés lép fel, melynek következtében az (i) rugó a dugattyút azonnal ezen oldal felé tolja 5 el, úgyhogy a dugattyú a (g) koronghoz támaszkodik, mely a (c) nyílást elzárja és ezáltal megakadályozza, hogy a készülék mögött fekvő vezetékrészben tartalmazott folyadék vagy gáz a berendezésen 10 át a szabadba ömöljön ki. Ha a repedés a berendezés mögött lép fel, a berendezés előtt uralkodó folyadéknyomás szorítja a (b) dugattyút a (h) nyakrészhez, miáltal a szabadba való áramlás, mint az előbbi 15 esetben, megakadályoztatok. Ezen leírt berendezés egyszerűbb telepek és aránylag kis nyomások számára megfelel ugyan, más esetben azonban célszerűbb a 2. ábrán feltüntetett alak alkal-20 mazása. Ennél az (f) rúd nincs az (e) fal közepén megerősítve, hanem a középhez képest eltolva van elrendezve, míg a (b) dugattyú a központos (j) rudat hordja, melynek hasznos része, mint az előbbi 25 esetben, kúpos és mely, mint az (f) rúd, a (k) korongban végződhetik, amint ezt a 2. ábra alsó fele metszetben tünteti fel; ezen (k) korong célja az (a) harántfal központos, a (j) rudat befogadó (1) nyí-30 lásának elzárása. Ezen körülmények között a mindig az (F) nyíl irányában érkező folyadék mindenekelőtt a dugattyú (c) nyílásán halad át és megtölti az (a) test másik részét, 35 mire az (1) nyíláson át távozik. Az (f) és (j) rudak kúpos részei egyenlő hoszszúak és azonos keresztmetszetűek, az (1) nyílás keresztmetszete pedig a (c) nyílás keresztmetszetével egyenlő, úgyhogy a 40 folyadék áramlása közben nem egy ellenállásra talál, mint az előbbi esetben, hanem kettőre, mi azon hatással jár, hogy a nyomás hatása kevésbé hirtelen. Ezen esetben is a vezeték megrepedése 45 vagy tömítetlensége akár a berendezés előtt, akár pedig utána, az előbb leírt jelenségeket vonja maga után, mi mellett a (c) nyílás a (g), az (1) nyílás pedig a (k) korong által záratik el. 50 Ha még nagyobb nyomáskülönbségekkel van dolgunk, a 3. ábrán feltüntetett berendezést használhatjuk, mely az előbbitől csak abban különbözik, hogy a (b) dugattyú közepén második, kúpos (m) 55 rúd, az (a) test elején pedig a központos (o) nyílással bíró (n) fal van megerősítve, melynek nyílásán az (m) rúd hatol át. Ezen esetben a folyadék áramlása közben három ellenállásra talál, miután az (o), (c) és (1) nyílásokon kell áthaladnia, 60 melyeknek egymás között egyenlő keresztmetszete annál kisebb, minél nagyobb a nyomás. A 3. ábra szerint való berendezés a legtöbb esetben megfelel; mindazonáltal, ha 65 igen nagy nyomásokról van szó, melyek, ha a vízszolgáltatást bármely okból hirtelen elzárjuk, a turbinában lökéseket idéznének elő, az (a) csőtestet a berendezés előtti oldal felé azonos átmérőjű (p) 70 csőalakú test által hosszabbítjuk meg, mely több részből van összeállítva és melynek két-két része közé az előbbiekhez hasonló, a központos (r) nyílással bíró (q) fal van közbezárva. A központos (m) 75 rudat is meghosszabbítjuk, úgyhogy a megfelelő kúpos (s) részek jönnek létre, melyek az (r) nyílásokat annál nagyobb mértékben zárják el, minél nagyobbá válik a nyomás. 80 Ilyen körülmények között a folyadék az ellenállások egész sorozatának fog alávettetni és ennélfogva nyomómagassága a tulajdonképpeni berendezés, azaz az (n) fal elérése előtt fokozatosan csökken, 85 úgyhogy a kerékben fellépő lökésektől nem kell tartani. Világos továbbá, hogy minél nagyobb a kúpos rudak és az ezek által szabályozott nyílások száma, annál érzékenyebb és 90 szabályozhatóbb lesz a berendezés és ezen szabályozhatóság oly nagy, hogy, ha az (a) testre a (b) dugattyú mögött jelző manométert helyezünk és ha ismerjük azon az időegységben átáramló mennyi- 95 séget, melyre a berendezés beszabályoztatott, könnyű pontosan megállapítani a vezeték által bizonyos idő alatt szállított mennyiségét, mert tényleg elégséges, ha tudjuk, hogy mennyi idő alatt működött 100 a készülék, hogy lehető pontossággal megállapítsuk az illető értékét. A készülék szerkezetén és az alkotórészek elrendezésén különböző változtatások eszközölhetők. Így pl. az 1. ábrán lát- 105 ható szerkezetnél az (e) fal a kifolyási oldal helyett a folyadék belépési oldalán lehet elrendezve és az (f) kúp ugyanazon feltételek mellett erősíthető meg rajta, feltéve, hogy a kúp ugyanazon értelem- 110 ben van elrendezve; mindezen változtatások még a találmány keretén belül maradnak. A berendezés (i) rugója segítségével általában úgy állíttatik be, hogy bizonyos 115 meghatározott nyomáskülönbség hatása alatt működik. így pl. beállítható 40 kg/cm2 nyomásra a belépési és 15
