82244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesfémeket tartalmazó anyagok elkohászosítására

Meg jelent 1934. évi december hó 122-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82244. SZAM. — Xii/d. OSZTÁLY. Eljárás nemes fémet tartalmazó anyagok elkohászosítására. Blei und Silberhütte Braubach Aktiengesellschaft cég Braubach R/m. A bejelentés napja: 1921. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi augusztus hó 12-ike. Ajánlották mar (Savigny 361.346 számú francia szabadalom) aranytartalmú ké­nes vagy oxydos antimonérceknek olyan módon való feldolgozását, hogy azokat al-5 kalmas szemnagyságban aknakemencében koksszal rétegesen váltakozva adagoljuk és megömlesztjük. Az antimon eközben gőzzé alakul és oxyd alakjában távozik a gázokkal. Az ércek aranytartalma a meg-10 felelő salakban marad vissza s azoknak tökéletes elaprítása után valamely ismert aranytermelési eljárás révén különíthető el. Az a körülmény, hogy a nemes fém igen nagy salakmennyiségben van el-15 osztva, ezen eljárás lényeges hátrányát képezi, a nemes fém kitermelését igen megnehezíti és tetemes veszteségeket okoz. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy nemes 20 fémet, különösen aranyat tartalmazó an­timonérceket az antimonnak oxyd alakjá­ban való tökéletes felszállasztása mellett olymódon dolgozzunk fel, hogy a salak lé­nyegileg fémtől mentesen legyen lecsapol-25 ható s a nemes fém, különösen az arany aránylag tömény elosztásban egy gyűjtő­fémben koncentráltassék, amelyből az­után könnyen kitermelhető. De nemcsak antimonércek vethetők aiá 30 ezen eljárásnak, hanem minden olyan érc, mely egy illófémet nemes fém mellett tar­talmaz, mint pl. arzén-, cink- és ólom­ércek stb. Az új eljárást antimonércekre alkal-35 mazva példaképen ismertetjük: Az ércet tégelykemence módjára beállí­tott almakemencében a szükséges tüzelő­anyag és egyéb adalékok hozzáadása után beolvasztjuk. A kemence menetét úgy vezetjük, hogy oly salak keletkezzék, 40 melynek olvadáspontja magasabb az an­timonoxyd elillanási hőfokánál. Ilyen ma­gas olvadáspontú salakot azáltal létesí­tünk, hogy az érc rendesen savas kísérő­kőzetének felhasználásával kovasavban és 45 mészben dús, vasban aránylag szegény salakot állítunk elő; timföld jelenléte meg inkább fokozza az olvadáspontot. Termé­szetesen azonban annyi vasnak kell lenni az adagban, hogy a megömlesztéskor fém- 5 Q vas is keletkezzék. Ily körülmények között az ércekből az antimonoxyd alakjában tel­jesen elillan s a kemencéből a torokgázok­kal távozik s a szokásos felfogó berende­zések révén fogható fel. A nemes fémtől 55 (aranytól) mentes és csak 0.2—0.3% anti­mont tartalmazó salakot folytonosan le­csapoljuk. A salak magas olvadáspontjá­nál az adagban levő vasvegyületek tete­mes része nyersvassá redukálódik s ebben go gyülemlik fel az arany legnagyobb része. Az eljárás helyes vezetését feltételezve az arany igen nagy mérvben koncentrál­ható. Ha az érc nem tartalmaz elég vasvegyü- gs letet, akkor megfelelő adalékokat kell hozzáadni. Vas helyett vagy vason kívül más fémeket, különösen rezet is alkal­mazhatunk aranygyűjtő gyanánt s e fé­meket megfelelő adalékok alakjában vi- 70 hetjük az adagba. Réztartalmú adalék gyanánt, pl. az adag összetételének meg­felelően választott oxydjellegű ércek vagy hulladékok jönnek tekintetbe. Az aranytartalmú réz már maga is el- 75 adható. Ha vasat használunk aranygyűjtő gyanánt, akkor az aranyat a vas feloldása révén különíthetjük el, vagy pedig az

Next

/
Thumbnails
Contents