82199. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható olaj- és lakkfestékek

L Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82199. SZÁM. — Xl/g. OSZTÁLY. Vízben oldható olaj- és lakkfestékek. „Zebu" Aktiengesellschaft für chem. techn. u. Pharm. Práparate cég Wienben. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 9-ike. Elsőbbsége: 1920. évi augusztus hó 21-ike. Az olajfestékek festőanyagok (földfestékek, vegyi, ásványi festékek szerves pigmentek) és vízben oldhatatlan, a levegőben megszáradó kötőanyag (pl. kence), benső keve-5 rékéből állnak. Hogy ezen oljafestékek kenhetőkké váljanak, a sűrű alapfestéket valamely alkalmas szerves higítószerrel kell hígítani. Kétségtelen, hogy 'jelentékeny műszaki előnyöket 10 nyújtana, ha az olajfestékeket a drága szerves oldószerek helyett vízzel lehetne hígítani és kenhetővé tenni. Ezen feladat megoldása képezi a jelen találmány tárgyát, melynek lényegét egy pél-15 dakép vett foganatosítási alak kapcsán ismertetjük. 75 rész festőanyagot (pl. cinkféhért) és 25 részt valamely tetszőleges száradó zsírsav nátrium vagy kálium sójából vízzel megfelelő 20 konzisztenciájú péppé keverjük össze és ezen pépbe kiszámított mennyiségű ként és megfelelő mennyiségű kénfelesleget keverünk be. A kapott kenőcsöt használat előtt vízzel hígítjuk és ezután felkenjük. A száradó zsír-25 sav alkáli sója vízben oldható.1

A felvitt bevonat vékony rétegében a kén a levegőn kénessawá oxidálódik, mely az alkáliszappant neutrális > alkáliszulfit és száradó zsírsav képződése mellett megbontja. A felszabaduló száradó zsírsav a levegőn oxidálódik, mint ez a kencék stb. viselkedéséből ismeretes. Kén helyett más oxidálható anyagok, pl. foszfor, vagy szelén is használhatók. A kén vagy egyéb hozaganyag menynyisége a cserebomlási egyenletnek megfelelően a zsírsavas alkáli mennyiségéhez igazodik. A felszabaduló zsírsav száradásának siette* 30 40 3.r tésére a festékhez ismert Oxigénátvivőket adhatunk. Száradó zsírsavak gyanánt a lenolajban, kenderolajban, mákolajban, dióolajban, faolajban stb. jelenlevő savak jönnek tekintetbe. Ismeretes ugyan vízben oldhatatlan szerek 45 vizes emulzióihoz szappanokat adni, itt azonban nem 'a száradó savak szappanairól van szó és egyébként is a szappanok célja és hatása a találmánynál követett céltól és hatástól lényegesen eltér. 5

0 A száradó zsírsavaknak vízben oldható alkáliszappanai helyett az illó ammonszappanok is alkalmazhatók, mely esetben a kén vagy más hozaganyagok használata elesik. Az ammónia a szappanból elpárolog és gg a visszamardó sav a levegőn ismert módon oldhatatlan hártyává oxidálódik. Ismeretes, hogy az eddigi olajfestékekhez használt kencéknek és száradó olajoknak száradóképességét nem a glicerin, hanem a zsír- 60 sav kölcsönzi. A glicerin tulajdonképen felesleges teher és a glicerinnek alkálikus elszappanosítás útján való kiválasztása még azzal a következménnyel is jár, hogy a száradó zsírsav vízben oldhatóvá válik.! Pigmentek- gg ként úgy szervetlen, mint szerves pigmentek tekintetbe jönnek. A száradó zsírsav sójának mennyisége a pigment megválasztásától függ. Ha a száradó zsírsavak sói helyett szilárd 70 gyantasavak sóit alkalmazzuk melyekhez aszerint, hogy a só illó-e vagy nem, ként is adhatunk, akkor az analóg lakkszerű bevonatokhoz jutunk. A találmány tárgyát képező különböző foganatosítási ' módozatok 75 megfelelően kombinálhatók is. A zsír, vagy