82196. lajstromszámú szabadalom • Sínszeg és síncsavar
— 2 — gyának foganatosítási példái vannak feltüntetve és pedig az 1. ábra olyan sínt mutat keresztmetszetben, amely balodalon közönséges 5 sínszeg útján, a jobboldalon pedig a találmány szerint kiképezett sínszeg segélyével van a talpfára erősítve; a 2. ábra a síntalp egy részének keresztmetszete, amely a sín rezgéseinek a ta-10 lálmány értelmében szerkesztett sínszegre gyakorolt hatását mutatja vázlatosan; a 3. ábra a találmánynak megfelelően kiképezett síncsavar útján a talpfán megerősített sín talpának egy részét mu-15 tatja hasonló metszetben; a 4. ábra kúpos alátétkoronggal felszerelt közönséges síncsavar segélyével a talpfán megerősített sín talpának egy részét függélyes metszetben mutatja, az 20 5. ábra a 4. ábrán bemutatott kúpos alátétkorong távlati képét mutatja; a 6. ábra módosított alakú, ferdén a talpfába bevert sínszeg nézete; a 7. ábra a 6. ábra szerinti sínszeget a 25 talpfába lehorgonyozva hasonló nézetben mutatja; a 8. ábrán egy sínszegnek olyan alakban kiképezett feje látható, amellyel a legnagyobb hatás érhető el, ha a sínszeg 80 függélyesen van beverve; a 9. ábra a sínszeg fejének más változatát mutatja, végül a 10. és 11. ábrán a találmány szerint szerkesztett síncsavarok segélyével rög-35 zített sínek talpai keresztmetszetekben vannak feltüntetve. Az 1. ábra szerint az (a) sín a baloldalon közönséges (b) sínszeg útján van rögzítve, amelynek (c) feje a szárra merőle-40 ges, úgyhogy ezen (c) fej belső felületének végével a sín (d) talpára, ennek bekerekített szélén túl fekszik fel. Ennek következtében a sín rezgései által kifejtett erők a sínszegre függélyesen vagy 45 közel függélyesen hatnak, amint azt a nyilak jelzik. A jobboldalon az (a) sínt a találmány szerint szerkesztett (e) sínszeg rögzíti. Ezen sínszeg (g) fejének (f) töve a vízszin-50 teshez 45°-ú szöggel elhajlik, úgyhogy ez a rézsútos támadófelület a sín (d) talpa szélének lekerekített részére támaszkodik és a sín rezgései a sínszeg (g) fejére oldalt, a nyilak által jelzett irányban vi-55 tetnek át. A 2. ábrán az (e) sínszeg szakadozott vonalakkal van feltüntetve az 1. ábrán látható helyzettel azonos helyzetben és folytonos vonalakkal olyan helyzetben, amelyet el kellene foglalnia, hogy a sín belőle 60 egészen kikapcsolódjék, a vonalkázás azt az elmozgást jelzi, amelyet a sínszegszár mellső oldalának végeznie kell, hogy ebbe a helyzetbe jusson. A 3. ábra szerint a sín (d) talpát kú- 65 pos fejű (h) síncsavar rögzíti, mi mellett a csavar fejének alsó része 45°-nál nagyobb szöggel hajlik el a vízszintestől. A sín rezgéseiből származó erők erre a síncsavarra ugyanolyan hatást gyakorol- 70 nak, mint az e sínszegre. A 4. és 5. ábra szerint az (i) alátétkorong alsó része körülbelül 45° szöggel hajlik el a vízszintestől, úgy hogyha a korong a (d) síntalphoz és a (h) csavarnak 75 fejéhez van szorítva, a sín rezgéseiből származó erők olyan hatást gyakorolnak az alátétkorong útján a síncsavarra, mintha az kúpos kapcsolódó felülettel kiképezett Tejjel volna felszerelve. 80 A 6. ábra szerint az (m) sínszeg fejének (f) mellső vagy támadó felülete olyan elhajlással van kiképezve, hogy az alkalmazásnál ez a felület a vízszintes síkkal legalább 45° szöget képez; ezenkívül a sín- 85 szeg fejének (n) hátsó felülete ellenkező értelemben és olyan szöggel hajlik el, hogy az az alkalmazásnál az (o) talpgerenda felső felületére támaszkodik. Amint a rajzon látható, akkor, amikor a 90 sínszeg már hosszában be van verve, kívánatos, hogy az (n) felület a talpgerenda felső felületével egy igen kis szöget képezzen, úgyhogy a sínszeg fejének hátsó részére mért erőteljes kalapácsütés elég- 95 séges legyen arra, hogy a sínszeg helyzetébe beékelődjék és az (n) felület a talpfához simuljon (7. ábra). Ettől kezdve az (n) felület olyan további ellenállást fejt ki, amely a sínszeg szára által azzal az 100 erővel szemben kifejtett ellenállást, amellyel a sín azt oldalt elmozgatni törekszik, kiegészíti. Amint előbb kifejtettük, ezt az oldalsó elmozgást olyan forgató erő okozza, 105 amely egyrészt a sínszeg szárának hátsó felületének felső részét, másrészt mellső felületének alsó részét a talpfa anyagába behajtani törekszik. Avégből, hogy a sínszeg szárának tapadását ágyának falai- 110 hoz növeljük, előnyös a (p) mellső felület alsó részét és a (q) hátsó felület felső részét olyan (r) fogazattal ellátni, amely a talpfába kapaszkodik és abban annál szilárdabban rögzítődik, minél nagyobbak 115 a sín által kifejtett kitépő erők. Előnyös, ha az (r) fogazatokat nem hosszabbítjuk meg a szeg szárának egész hosszára, ne-