82191. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőz túlhevítésére valamely magasnyomás alatt álló közeg segélyével

vastagságot, ill. nagyságot kellene hogy kapjanak. Végül a jelen új berendezés jó hatásosságához tartozik az is, hogy a fűtőközeg 5 egyes útjai vagy egyenlő hosszúak, vagy pedig közel ugyanazt az átfolyóellenállást nyújtják annak. Ha koncentrikusan egymáskörül fekvő csőkígyókat használunk fűtőfelületekként, akkor a külső csőkígyók 10 csöveinek belső átmérőjét ismert módon nagyobbra választjuk, mint a külső csőkígyók csöveiét, a nagyobb csőhossznak és fűtőfelületnek megfelelően. Azonos csőátmérő esetén ugyanis az 15 átfolyóellenállás a külső csőkígyókban túlságos nagy és így a fűtőfelület kihasználása kedvezőtlen lenne. Célszerű a csőkígyókból képezett berendezésnél az egyes tekervényeket olyan átmérővel tekercselni 20 is, hogy egymásba kelljen csavarni azokat. Ezáltal a túlhevítendő gőznek kitűnő át- és átörvénylését érjük el. Ha a találmánynak megfelelő berendezéshez azonos belső átmérőjű csőkígyókat használunk, 25 akkor a tekervények összhosszának megközelítően azonos nagynak kell lennie. Ilyen elrendezés, az eddig ismertek szerint, az egyes csőkígyók egymásmellé helyezését tételezi fel, azért sok helyet igényel és 30 nagy gőzkeresztmetszeteket, viszont kis gőzörvénylést eredményez. Célszerű tehát a csőkígyókat jobb- és balmenetben egymástól olyan távolsággal tekercselni, mely kissé nagyobb, mint annak külső csőát-35 mérője és azután egymásbatólni azokat. Ezáltal nem lesz többé szükség az egyes tekervények számára külön alátámasztásokra* Az egymásbadugott jobb- és balmenet-40 ben tekercselt csőkígyók alkalmazásának még az az előnye, hogy a tartály minden keresztmetszete kitölthető velük, nem vagyunk tehát kötve köralakú tartályhoz, úgy hogy holt üregek (terek) nem kelet-45 keznek a túlhevítendő gőz által átjárandó tartályban. A találmánynak megfelelő melegátvivőberendezés jó hatásfoka szempontjából továbbá fontos, hogy a fűtőközeg által át-50 járt csőrendszerben lég- és vízzsákok ne legyenek jelen. A mellékelt rajzokon a .találmány tárgya néhány foganatosítási példájában van feltüntetve, és pedig: az 55 1—3. ábrák egyetlen csoport egymásbacsavart csőkígyóval biró melegátvivőberendezést mutatnak, míg a é-—6. ábrák több csoport, egymásbadugott csőkígyóval biró berendezést tüntetnek fel, végül a 60 7—16. ábrákon néhány foganatosítási példa van bemutatva a csőkígyók végeinek a be-, ill. ki vezetőüregbe való bevezetésére vonatkozólag. Az (A) tartályban vagy tokban (1. 65 ábra) a (B) csőrendszer van elhelyezve. Az (A) tartály két (g) fedővel van elzárva, mely (f) üreggel bir. A két (f) üreget (e) lemez zárja el, melyet (h) csavarok tartanak helyükön. Az (e) lemezeket 70 (1) rúd köti egymással össze. Ez a rúd megkönnyíti a (B) csőrendszer kiemelését. Ez a csőrendszer néhány (c) csőkígyóból áll, mely csőkígyók belvilága az (A) tartály közepétől annak fala felé fo- 75 kozatosan nagyobb^ Az (1) rúd közvetlen közelében foglal helyet tehát az a csőkígyó, melynek legkisebb a belvilága, az (A) tartály fala közelében pedig az a csőkígyó, melynek legnagyobb ez a belvilága. 80 A 2. ábrán ez vázlatosan van feltüntetve. A (c) csőkígyók mindegyikének két (d) vége az (1) rúd felé van görbítve. Ezek a cső végek az (e) lemezbe vannak beerősítve és torkolatuk az (f) be-, ill. kive- 85 zetőüregnek (X) felületén belül van. Mint látható, az (X) felület tetemesen kisebb, mint a (B) csőrendszer keresztmetszete, mely kitétel alatt az a felület értendő, melyet, a csőrendszer hossztengelyére merőle- 90 ges síkban, a csőrendszer külső határvonalai zárnak körül. A (g) fedeleken (k) és (i) csődarabok vannak kiképezve. Ezek az (i) csődarabok a túlhevítést végző nagy feszültségű közeg be-, ill. kivezeté- 95 sére szolgálnak, míg a (k) csődarabok a túlhevítendő gőz be-, ill. kivezetésére. Az egész melegátvivőkészüléknek, amint az az 1—3. ábrákon fel van tüntetve, a következő a működése: A túlhe- ioo vítést végző, magas nyomás alatt álló közeg gőz vagy víz, a felső (g) fedélben lévő (i) csődarabon át ennek (f) bevezetőüregébe jut be. Innen ez a közeg, a (d) csővégek torkolatán át, mely csővégek az (e) 105 lemez megfelelő furataiban behengerléssel vagy efféle módon vannak megerősítve, a (c) csőkígyóba kerül. Ezek a csőkígyók egymásba vannak csavarva, tehát, — mint az 1. ábrából látható, — szorosan egy- no másmellett feküsznek. A melegátvivőközeg keresztülhalad az egyes csőkígyókon és a (d) alsó csővégeken keresztül az (f) elvezetőüregbe jut, ahonnan az alsó (i) csődarabon át távozik. A túlhevítendő 115 nedves gőz a felső (k) csődarabon át lép