82176. lajstromszámú szabadalom • Ujítás szétszedhető hidakon

Mesiielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82176. SZAM. — VlII/j. OSZTÁLY. Újítás szétszedhető hidakon. Kohn János, kir. tanácsos, gyárigazgató Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 21-ike. Az eddig használatos szétszedhető hidak egy része saját régebbi szabadalmamban leírt oly rendszer szerint készültek, mely négyszögletű főelemekből, három-5 szögletes végelemekből és Övtartókból olyképen volt összetéve, hogy ezek az elemek a csomópontoknál egymásra lapolt csomópontlemezek segélyével Összecsavaroltattak. Ezen rácstartók sora azután 10 agymás fölé emeletszerűen helyezhetők is voltak, de emellett a csomópontlemezek egyszerű átlapolása folytán bizonyos eltolódás, illetve excentrikus elrendezés jött létre, melynek kiküszöbölése jelen ta-15 lálmány célja. A találmánybeli újítás könnyebb megértetésére a mellékelt rajz szolgál, hol is az 1—3. ábrák a rácstartók vázlatát egy-20 szerűen, illetve 2 és 3 emeletszerűen egymásra helyezett rácssorban tüntetik fel, az összeerősítendő négyszögletű főelemek és háromszögletes végelemek kiemelésével, a 4. és 5. ábra egy csomópont mellső és oldalsó nézete a régebbi szerkezet mellett, hol excentricitás jött létre, a 6. ábra az utóbbiaknál felhasznált, egyszerűen átlapolt csomópontlemez nézete, a 6a ábra annak a 6. ábra A—B vonala szerinti metszete, a 7. ábra a találmány szerint készített csomópont mellső nézete, melyen a csomópontlemezeken áthaladó fedő szögvas nér 35 zete világos sraffozással van kiemelve, a 8. ábra ugyanannak harántmetszete a 7. ábra C—D vonala szerint, hol ugyancsak a fedőszögvasak nézetben, de világos sraffozással vannak kiemelve, a 40 9. ábra a találmánybeli mélyített csomópontlemez nézete, a 25 30 9a ábra utóbbinak a 9. ábra E—F vonala szerinti metszete, végül a 10. ábra a 7. és 8. ábrákon sraffozással kiemelt fedőszögvas oldalsó és mellső né- 45 zete. A régebbi rendszer a következő részekből állott: 1. az (abab) négyszögletű főelemekből (1. ábra), 50 2. a (cac) háromszögletű végelemekből, 3. a (b, b) övtartókból, melyek mindig két mezőnyön nyúlnak át és 4. a (cb) végső övtartókból, melyek a végső mezőnyöket hidalják át. 55 Az ily tartók felállításánál úgy a felszerelt főelemeknek, mint a végelemeknek egymás közötti összeköttetése (a)-nál fedőszögvasak alkalmazása által történt, melyek azután a megfelelő csomópontok- 60 nál mindegyik oldalon a megfelelő számú csavarok segélyével erősíttetnek össze. Az övtartóknak a főelemekkel való eddigi összeköttetése a (b és c) csomópontoknál (2—3. ábrák) kinyúló (1, la) 65 csomópontlemezekkel (4—6. ábra) történt. A leírt tartók két (2. ábra) vagy három (3. ábra), esetleg több emeletszerű rácssorban egymás fölötti alkalmazásánál az összeköttetésre használt (1, la) csomó- 70 pontlemezek egyszerűen egymásra lapoltattak és összecsavaroltattak (1., 4., 5., 6. és 6a. ábrákat). Ennek az eddigi szerkezetnek hídszerkezeteknél való alkalmazásánál azonban 75 az a hátránya volt, hogy a tartók tengelyei az egyes rácssorokban nem estek össze, hanem mindig excentrikusan eltolódtak. Ennek a szerkezeti módnak továbbá ama hátránya is volt, hogy szabály- 80 talan harántszerkezeti részek (harántösszekötő részek, szélrácsmegerősítő le-