82173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktiv oxigént tartalmazó lúgok, vagy szilárd anyagok anódás előállítására
Megielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82173. SZÁM. — vil/i. OSZTÁLY. Eljárás aktív oxigént tartalmazó lúgok vagy szilárd anyagok anódás előállítására. Deutsche Gold- & Silber Scheide-Anstalt vorm. Roessler cég M m Frankfurt-ban. A bejelentés napja: 1918. évi december hó 21-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi május hó 3-ika. Bizonyos oldatok elektrolízisénél az anódán aktív oxigén keletkezik. így pl. alkalikarbonátoldatok alkalmazásánál az anódán perkarbonát képződik, mely oldott állapotban ma-5 rad. Ha az akalikarbonáton; kívül alkaliborat is van jelen, akkor másodlagosan alkaliperborat képződik, mely bizonyos körülmények között szilárd állapotban válik ki:, Az anódanyagot illetőleg ennél az eljárás-10 nál a platinára vagyunk] utalva, amelynek magas ára és korlátolt mennyiségben való előfordulása miatt könnyű anódák alkalmazására kényszerülünk, vagyis vékony lemezekből vagy hálókból kell kiindulnunk. Ezen le-15 mezeknek vagy hálóknak megerősítése azért okoz különös nehézségeket, mert az anódát és katódát az elektromos energia jobb kihasználása, nagyobb áramsűrűség elérése, valamint a drága platina jobb kihasználása eéljá-20 ból igen közel kell egymáshoz elhelyeznünk. Erre, valamint az áram hozzávezetésére természetesen nem alkalmazhatunk tömör platinát, mert akkor a berendezések túlságosan drágák lennének, ami a vékony lemezek vagy 25 halók alkalmazását ellensúlyozná. Anélkül, hogy az ezen nehézség kiküszöbölésére irányuló számos kísérletet behatóbban ismertetnők, rámutatunk a Chemische Fabrik Grünau Landshoff & Meyer A. G. és Dr. 30 F. Bürgin Grünauban (Mark) 295178. sz. német szabadalmára, amely alighanem a legújabb ilyen irányú kísérletekre vonatkozik. Ámde itt nincs szó a kérdés műszaki megoldásáról, mert nagyobb méretekben fogana-35 tosított kísérletek azt mutatják,( hogy a platina és alumínium hegesztési helyeit az elektrolitek lassankint megtámadják, amihez még hozzájárul a platina-aluminium elemhatása. Ezáltal nemcsak a kontaktusok lazulnak meg, 40 45 hanem aj platina letöredezése folytán is veszteségek állanak be ebben a fémben, úgyhogy az ily módon előállított eloktródák állandó technikai üzemhez nem alkalmasak. Meglepetésünkre azt találtuk, hogy a feladatnak technikailag minden tekintetben kifogástalan megoldásához és azzal oxigént tartalmazó oldatok és anyagoki folytonos üzemben való előállításához juthatunk, ha az alumíniumot cinkkel helyettesítjük. Emellett nem szükséges, hogy a platinát a merevítő és 50 áramhozzávezető fémhez hegesszük, mint az az alumíniumnál feltétlenül szükséges, mert különben az alumínium rövid idői utáni paszsziválódása következeiében az áram megszakadna. Itt elegendő, ha a platinát hálók vagy 55 vékony lemezek alakjában a példaképeni keretek vagy pálcák alakjában; alkalmazható merevítő fém közé sajtoljuk, hogy állandóan változatlanul megmaradó kontaktushoz jussunk. Ezl annál kevésbé volt előrelátható, go mert ismervén a cinknek azt a tulajdonságát, hogy rövid idő alatt szintén passziválódik, arra kellett számítanunk, hogy itt is rövid idő alatt árammegszakadás fog bekövetkezni. Hogy milyen okból nem lép fel a cinknél ez 65 a| passziválódás, az egyelőre még nincs felderítve. Az előnyei ennek az aktív! oxigént tartalmazó oldatok vagy szilárd anyagok előállítására való új eljárásnak) főleg azok, hogy az ily módon előállított anódák alkalmazása igazi folytonos üzemet tesz lehetővéj és nem juthatnak olyan anyagok az elektrolitba, amelyek az aktív oxigénre katalitos bontó hatással volnának. Ettől eltekintve, ezen anódák előállítása és szerelése is egyszerűbb, mert a hegesztés fölöslegessé válik, miáltal az összes ezzel járó munkák és hátrányok elma-70 75
