82164. lajstromszámú szabadalom • Irány- és sebességmegállapító készülék repülőgépekhez

Meeielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82164. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Irány- és sebcsségmegállapító készülék repülőgépekhez. Dr. Vélsz Elemér tisztviselő Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi március hó 3-ika. A találmány tárgya irány- és sebesség megállapító berendezés repülőgépekhez, melynek segélyével a repülőgép mindenkori eredő sebességének nagyságát és irányát magán a 5 gépen repülés közben is kényelmesen megállapíthatjuk. Ismeretes, hogy a gép repülés közben állandóan két erő, nevezetesen a csavar húzóereje és a mindenkori szélnyomás hatása 1 o alatt áll, tehát a gépnek a menetirányba eső sebességi eredőjét a gépsebesség és szélsebesség mint komponensek állapítják meg. Az eredősebesség nagysága és iránya, a mindenkori motorsebesség és gépirány helyes 15 beállítása, elsősorban a leírandó úthoz szükséges idő és a benzinszükséglet előzetes kiszámítása céljából bír fontossággal, mimellett az idő és tüzelőanyag szempontjából gazdaságos repülésnél nem mindegy az, hogy 2 J az irányt és a sebességet menet közben folyton változtatjuk, azaz újból és újból beállítjuk vagy pedig azonnal a helyes irányt és sebességet választjuk meg. A találmány szerinti berendezés haszná-25 lata semmiféle számítást vagy táblázatokból való kikeresést nem igényel, könnyen beállítható és az eredmény azonnal leolvasható. A mellékelt rajzon az 1. ábra a repülőgépre ható sebességkompo;50 nenseket és azok eredőjét mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti irány- és sebességmegállapító berendezés repülőgépekhez vázlatos felülnézetben, a 3. ábra a 2. ábra x—x és a •<5 4. ábra az y—y vonala mentén vett metszet. Az 1. ábra szerint a gép tengelyirányú sebességének irányát az A-—A vonal, a szélsebesség irányát a B—B vonal, ' és az 40 eredősebesség irányát a C—C vonal jelzi. A C—C vonalnak természetesen a kiindulási pontot a célponttal összekötő egyenessel kell egybeesnie. A 2. ábra szerint az (1) szögmérő a (2) léccel a (3) csap körül forgatható összekötetés- 45 ben áll. Ugyanezen (3) csap körül a (4) léc is kilengethetően van elrendezve. A (2) lécet a csúsztatható (5) szán veszi körül, mely a (6) csappal van ellátva. A (4) lécet a csúsztatható(8) szán veszi körül, 50 mely közvetlenül a (4) léc belső éle mentén a sarokrészfen a (9) ütközőpecekkel van ellátva. A (9) ütközőpecek a (4) és (7) lécek egymásfelé forgatásakor a (7) léc belső élébe ütközik és azon a mindenkori eredősebesség mérőszámát mutatja. Ugy a (2), mint a í(4) és (7) léceken ugyanazon léptékben a sebességi mértékbeosztás kerül alkalmazásba. Az (5, 8) szánok vagy tolókák a logarit- 60 muslécek szánjaihoz hasonlóan lehetnek kiképezve. A (2) léc a B—B iránynak, a (4) léc az A—A iránynak és a (7) léc a C—C iránynak felel meg. 65 A berendezést a következőképen használjuk : A pilóták az eredő sebesség nagyságát és irányát pl. bombavető hadigépen 200 km és annál nagyobb távolságra való repülésnél a gyakorlati viszonyoknak megfelelő pontossággal minden egyes esetben a gépsebességből, a leírandó útból és a szélsebességből állapítják meg. A szelet nemcsak a földön, hanem az úgynevezett pilótaballonok segélyével 75 a repülés szempontjából tekintetbe jövő öszszes magasságokban mérik. Távrepüléseknél, melyeknél a szélviszonyok jelentős változásával kell számolnunk, az útban lévő gépet, mely szikratáviratfel- 80