82157. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi belövéshez való szegédműszer

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82157. SZAM. — XIX/c. OSZTÁLY. Tüzérségi belövéshez való segédműszer. Marton Béla műegyetemi hallgató. Pestszentlőrincz. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 20-ika. A terepen a célra egy megfigyelő esetében két, két megfigyelő esetében három koordinátarendszert képzelhetünk. Az egyik a löveg-cél és erre a célban merőle-5 ges vonal, a másik (és harmadik) a megfigyelő-cél és erre a célban merőleges vonal, mint tengelyek által meghatározott koordinátarendszer. Az előbbi rendszert, melynek főtengelye a lővonal, a követke-10 zőkben ,,lőrendszer"-nek, az utóbbit (utóbbiakat) figyelőrendszernek fogjuk nevezni. A megfigyelő, ha a célra tekint, közvetlenül a figyelőrendszert érzékeli, ebben méri a lövésnek (tőle nézve) oldalt 15 való becsapódását. A lőrendszert, hogy a lőelemkorrektúrákat megtehesse, oda kell képzelnie a célhoz. Ez utóbbi odaképzelés nrgy gyakorlatot és geometriai érzéket kíván. Jelen műszer egyszerű módon teszi 20

lehetővé, hogy a megfigyelő minden gyakorlat. nélkül is helyesen használja fel megfigyelését a lövés korrigálására. Ügy a 1Ő-, mint a figyelőrendszernek a középpontja a célban van. E rendszerek 25 tehát egymásból analítikailag elforgatás által származtathatók. Az elforgatás szöge, az ú. n. célszög, térképről lemérhető. A belövés foganatosításához való mű:!0 szer több, közös tengelyre elforgathatóan elhelyezett lanból áll, melyek mindegyike egy derékszögű-koordinátarendszernek megfelelő hálózattal van ellátva. A felső lapok átlátszó anyagból készülnek. Egy-35 egy ily hálózat nem egyéb két vastagabb tengelyhez csatlakozó négyzetes beosztásnál, ahol a négyzetoldalak nagysága, csupán a műszer nagvságára van befolvással. Fig. 1. ábrázolja a műszer egy ilyen lapját, pl. a lőrendszernek megfelelőt. A 4u kerületen lévő szögosztás (mely akár fok-, akár vonásosztás lehet) bármely lapon, vagy akár a lapokat egybefoglaló kereten is lehet. A hálózat bármely pontja bizonyos léptékben egyértelműen mégha- 45 tároz két ordinátát, pl. a Fig. 1.-ben ,,a"-val jelölt pont 1 osztás -= 10 méter léptékben, 30 m. jobbra és 110 m. hosszú lövésnek felelne meg a lohálózatban (lővonal a 0.32-vel jelölt tengely). A figyelő- 50 rendszernek (rendszereknek) megfelelő lap lehet szintén ugyanily beosztású, ha azonban a műszert két megfigyelővel is akarjuk használni, akkor, mivel a két megfigyelő által mért két oldaladat a lö- 55 vést távbecslés nélkül is egyértelműen meghatározza, fölösleges a keresztvonalakat is megrajzolni, vagyis elegendő a két figyelőrendszernek megfelelő hálózatot csakis párhuzamos vonalakat tartal- 60 mazóra venni, mint az a Fig. 2-ben fel van tüntetve. Mivel két megfigyelő esetében két ilyen lap van egymás felett, ezeket egymásra merőlegesen állítva, ezek együtt négyzetes hálózatot adnak, vagyis 65 egv megfigyelő esetében éppen úgy használhatók, mintha cs^k egv négyzetes beosztású hálózat volna a lőrendszerre rátéve. Fig. 3-ban a műszer a következő helvzetnek megfelelő állásban van ábrá- 70 zolva: A figyelő 500 vonással iobbra van a lővonaltól. A szakadozott közénvonal, melynek a valóságban pl. piros színű teljes vonal felel meg a műszeren, jelképezi a figvelővonalat, a fekete o-32-es „Lő- 75 vonal" felírással külön meg is jelölt tengely a lővonalat. A pont-vonalazott vonalak, melyek a ténylegesen kivitt műszer-