82115. lajstromszámú szabadalom • Keréktengely körül kilendülő kocsitengelyű gépjárművekhez való fék

— 2 — lengő (s) csuklókar segélyével kapcsoló­dik a kocsivázhoz. A menet közben szenvedett lökések kö­vetkeztében a kocsitengely lengő mozgást 5 végez a keréktengely körül, miközben a (d) excenter elfordul a kerékagyban. Az excenter folytatását képező (i) fékpofa­tartót a (q) kar, valamint (s) csuklótag biztosítja elforgás ellenében, amit akár 10 az excenter, akár pedig a fékezés közben a fékdobra feszülő fékpofák okozhatná­nak. Ezért úgy a (k) fékpofák, mind pedig az ezek szabad végei között levő fékexcen­ter a (b) fékdobhoz viszonyított eredeti 15 helyzetükben megmaradnak. Azt a víz­szintes eltolódást, ami a kocsiváz és a há­tulsó kerekek között következik be, az (i) fékpofatartónak a kocsivázzal való csuklós kapcsolata [ (q) kar és (s) csuklótag] 20 fölveszi, úgyhogy a (q) kar ide-oda menő mozgást végez, míg a lényegesen cseké­lyebb függélyes lengéseket a csuklókban hagyott szabad játék teszi ártalmatla­nokká. 25 Az (I) féktengely olykép követi a hely­változásokat, hogy külső, a fékexcenter­rel kapcsolt vége a hátsó tengely helyze­téhez van kötve, belső vége azonban, amelyre az ím) kar van ráerősítve, kö-30 veti a kocsiváznak a keréktengelyhez ké­nest mutatkozó viszonylagos mozgását. Minél nagyobb a távolság a fékexcenter és az (m) kar között, annál kevésbé vál­nak érezhetőkké ezeken a helyeken a fék-35 tengely mozgásai. Ezek mindenesetre oly csekélyek az illető helyeken, hogy semi­lyen befolyást sem gyakorolnak a (k) fék­pofákra és még az (m) karnak csekély len­gései is hatástalanok maradnak az (o) 40 fékezőkarra vonatkozólag, ha csak egy kis szabad játékot engedünk az (n) ruda­zat csuklóiban. Csupán ha a fékezőkart fékező állá­sába hozzuk, akor fordul el az (1) fékten­gely annyira, hogy a fékexcenter a (k) 45 fékpofákra hat és azokat a (p) rugók hú­zásával szemben a (b) fékdob belső sur­lódófelületére szorítja. A fékpofatartó, stb. leírt elrendezése a fékműnek, valamint a fékezőrudazatnak 50 valamennyi alkatrészét teljesen függet­lenné teszi mindazon helyzetváltozástól, amik a kocsitengely lengő felfüggesztése következtében a kocsiváz és a hátulsó ke­rekek között beállhatnak. 55 Szabadalmi igények: 1. A keréktengely körül kilendülő kocsi­tengelyű gépjárművekhez való fék, jel­lemezve azáltal, hogy a fékpofatartó (i) a kerékagyban a kerék forgás- go tengelye körül forgatható, lengőkar gyanánt szolgáló excenteren (d) van elrendezve és elforgás ellenében egy terelőkar (s) segélyével van hozzákap­csolva a kocsivázhoz. 6 B 2. Az 1. igénypontban védett fék egy ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a féktengely (1) két csapágyban, ame­lyek egyike a fékpofatartóban, másika pedig a kocsiváz közepe táján van, la- 70 zán és úgy van elhelyezve, hogy az ex­centrikusan ágyazott kerék és kocsi­váz viszonylagos mozgásait követi. 3. Az 1.. valamint a 2. igénypontban vé­dett fék kiviteli alakja, jellemezve az- 75 által, hogy a féktengelyt (1) a fékező­rudazathoz (n, o) kapcsoló kar (m) a féktengelynek (1) a kocsivázon levő csapágy a mellett van elrendezve, ahol a féktengely Cl) lengései a legeseké- 80 lyebbek, úgyhogy a csuklókban ha­gyott szabad játék útján kiegyenlítőd­nek anélkül, hogy a fékezőkarra (o) átszármaznának. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents