82020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lapátolható anyagok aprítására
Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82020. SZÁM. — x/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lapátolható anyagok aprítására. Bartmann Lajos mérnök, Berlin-Schöneberg-ben. A bejelentés napja: 1919. évi április hó 18-ika. Elsőbbsége: 1917. évi augusztus hó 18-ika. Jelen találmány tárgya eljárás és berendezés lapátolható anyagok aprítására és egészben véve egy egészen új elveken nyugvó aprítását teszik lehetővé. 5 Az eljárás, (úgyszintén az annak foganatosítására szolgáló berendezések mindenféle lapátolható anyagnak úgy durva aprítását, mint pedig a legintenzívebb finomságig ttienő aprítását teszik lehetővé. 10 így pl. a jelen találmány szerint szenet különböző durvasági fokozatra apríthatunk, vagy pedig a legfinomabb poralakra hozhatunk. Jelen találmány szerint továbbá a leglü különneműbb eleségféléket is, mint pl. gabonát és hüvelyes terményeket durva aprítással, pl. sörét, dara, vagy hasonló szemnagyságúvá, vagy pedig finom aprítással lisztté őrölhetünk. Az általános gépszerkesztés azon 20 alaposan bevált szabálya nyomán, hogy tiszta vágó- ;Vagy nyíróhatás révén úgy erőszükséglet, mint fcedig a legcsekélyebb melegképződés tekintetében a legkedvezőbb hatásfok érhető el a legnagyobb teljesítmény mellett, 25 jelen találmány szerint egy ilyen munkamódot viszünk át a lapátolható anyagok finom aprításának műszaki terére. Ha tekintetbe vesszük a munkaerőben mutatkozó megtakarítást és ha tekintetbe vesz-30 szük mindenekfelett azt a hatást, hogy olyan aprításnál, ami a nyírás elvén alapul, forgácsok vagy részecskék támadnak, amelyek teljesen meghatározott nagyságot nem múlnak felül és ezzel szemben leszögezzük, hogy 35 olyan aprítógépeknél, amik zúzóhatással dolgoznak, az aprított anyag erősen felmelegedik és bizonytalan terjedelmű résznagyságokra oszlik, akkor ki fog tűnni ezen találmány jelentősége és az a nagy műszaki hala-40 dás, amit' ezzel elértünk. A találmányt főképen az jellemzi, hogy az aprítandó anyagot egy garatcsatorna torkolatánál egy, ez utóbbit lezáró, körbenforgó metszőszerszám segélyével metsző- vagy nyíróhatással, egy menetben, (megközelítőleg 45 egyenlő nagyságú részekre osztjuk szét. A garatcsatorna torkolatának egy ellenálló teste, vagyis egy ellenéle van, amely közvetlenül a szerszám metszőéléig ér. Ez az ellenállótest, ill. ellenél az aprítandó anyagot a 50 metszőszerszám hatóterében tartja és azt eszközli, hogy az aprítás lényegileg ezen két alkatrész között előálló metsző- és nyíróhatás révén történjék. A találmányt a rajzok nyomán írjuk le 55 közelebbről. 1—3. ábra sématikus rajzok annak feltüntetésére, hogy pl. gabonaszemek miként viselkednek a szerszámmal szemben. 4. ábra egy, a (találmány szerinti kiviteli 60 példa keresztmetszete és részleges nézete. Az 1. ábra a közönséges [aprítógépek viszonyait tünteti fel. Itt (10) a garatcsatorna, amelyen keresztül az aprítandó anyag a (11) szerszámra jut, amellyel vágni lehet. Az il- 65 lető anyag legyen pl. (12) gabonaszemekből. A (11) szerszám legmagasabb állása és a (10) garatcsatorna között egy (d) hézag van, míg az aprítószerszám fogmélysége (d') nagyságú. A (11) szerszám a (14) Jnyíl irá- 70 nyában forog. Amint közvetlenül látható, itt a (11) szerszám fogai vagy darabokat szakítanak ki a (12) szemekből vagy pedig összezúzzák a szemeket a (10) garatcsatorna (15) éle 75 előtt. Az anyagot itt töréssel és zúzással aprítjuk. Az ily módon nyert termék azonban teljességgel különféle Inagyságú, minthogy a szerszám fogai egyes anyagrészeket visznek magukkal a garatcsatorna alsó éle és a szer- 80
