81998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntehetőmasszák előállítására
Megjelent 1935. évi február hó 1 -é n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81S98. SZAM. — XVlila. OSZTÁLY. Eljárás önthető masszák előállítására. Dr. Walter Arthur vegyészmérnök, M/m Frankfurtban. A bejelentés napja: 1918. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége: 1917. évi augusztus hő 13-ika. Kerámiai, egyáltalán agyag- vagy kaolintartalmú masszáknak alkali hozzáadásával való folyósítása és önthetővé tétele ismeretes. Ugyanily módon nem kép-5 lékeny masszák és anyagok, ha finoman vannak elosztva, alkali segítségével önthetőkké válnak. Az önthetőségnek, mely nem áll be szabályszerűen és nem egyazon mértékben az összes jelzett anyagok-10 nál, humuszos anyagoknak, mint ú. n. kasseli barnának, turfának, barnaszénnek hozzáadása által való javítását is javasolták már. Ezen hozzáadagolások által azonban más, jelentős kellemetlenségek szár-15 maznak, melyek folytonos üzemben való gyakorlati alkalmazásukat kizárták. A humuszanyag az alkalival együtt az öntésre szolgáló gipszforma pórusaiba vándorolt és azokat csakhamar eltömte, úgy 20 hogy az értékes gipszformák aránylag igen rövid idő alatt hasznavehetetlenekké váltak. A színező humuszanyag ugyanis igazán feltűnő módon szívódott be a gipszformákba. 25 Számos kísérlet alapján azon meglepő megfigyelést tettük, hogy az említett öntő masszákhoz sokkal kedvezőbb hozzáadagoló anyagok léteznek, melyek a folyósítást elősegítik, anélkül, hogy a massza 30 feldolgozási képességét és a formát károsan befolyásolnák. Azt láttuk ugyanis, hogy növénykivonatok, melyek közömbösen vagy alkalikusan reagálnak, ezen sajátos, előre nem látható hatással vannak. 35 Jelen találmány szerint tehát agyagszerű vagy nem képlékeny masszáknak alkalival való öntését csekély mennyiségű növénykivonat hozzáadagolása által elősegítjük. Különösen hatásosnak bizonyultak a nö- 40 vénykivonatok közül azok, melyek bizonyos habzó képességet mutatnak, különösen a saponinszerű testek és kivonatok, másrészt a sejtanyag (lignin) feltárásából valók.1 45 A saponinszerű anyagok közül a tiszta saponin, githagin, quilla ja, senegin jönnek tekintetbe, ezenkívül még bármily saponintartalmú növény, kéreg, gyökér, gumó, gyümölcs, tehát a szappankéreg, a szap- 50 pangyökér, a konkoly, a havasi ibolya, egyáltalán a saponiferak kivonatai, még a repkény és a gesztenyehéjak főzetei is. Az itt tekintetbe jövő célhoz csakis a vízben oldható semleges saponin alkalmas. 55 A saponineknek hatásra nézve a sejtanyag maradéklúg, illetve a sejtszurok felelnek meg. Ezek közül az alkalikus maradéklúgok közvetlenül használhatók, míg a szulfitcelluloza savanyú lúgjait előbb 60 közömbösíteni kell. Ezen anyagoknak az öntőmasszák kedvező folyósítására megkívánt mennyiségei oly csekélyek, hogy a gipszformák alkalmatossága még igen hosszú ideig 65 való használat után sem szenved a legcsekélyebb mértékben sem. A találmány keretébe tartozik még a saponin vagy a saponintartalmú kivonatoknak és sejtanyagmaradéklúgnak egy- 70 idejű alkalmazása is, ami által bizonyos körülmények között a hozzáadagolt menynyiségek még inkább csökkenthetők.
