81983. lajstromszámú szabadalom • Gyalupad ecetgyártáshoz való forgács készítésére

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY) SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS $1983. SZAM. — VIII/c. OSZTÁLY. Gyalupad ecetgyártáshoz való forgács készítésére. Tóth Lajos lakatos, Dunakesziben. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 30-ika. A találmány tárgya gyalupad ecetgyártáshoz való forgács készítésére, melynek szerkezete az eddig alkalmazott hasonló gépek szerkezeténél jóval egyszerűbb, termelőképes-5 sége 3—4-szeres, még akkor is, ha a feldolgozandó fa nincsen teljesen kiszárítva, ami az eddig használatos gépek főfeltétele volt. Ezzel a géppel frissvágású fát is teljes termelőképességgel dolgozhatunk fel, ha azt iO 4—5 napig levegőn szárítottuk. A találmány szerinti géppel készült forgács között legfeljebb kb. 7 százalék a selejtes áru, ami eddig kb. 20 százalék volt. További nagy előnye az új készüléknek, 15 hogy azzal a fát 0.5 cm-ig fel lehet dolgozni, míg az eddigi gépek 5—6 cm-nyi deszkát hagytak feldolgozatlanul. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező gyalupad foganatosítási alakja példa-20 képen van feltüntetve: és pedig az 1. ábra a készülék hosszmetszete; a 2. ábra annak felülnézete; a 3. ábra részben metszett oldalnézete; míg a 4. ábra egy gyalut mutat. 25 Az (1) gyalu veztésére a (2) állványon a szögvasakból és U-vasakból összeállított (3) asztallapon (4) sínek úgy vannak elrendezve, hogy az ugyancsak (U) illetve szögvasakból kiképezett gyalu a (4) sínek között biztos-30 sággal ide-oda tolható. A (3) asztallap a feldolgozandó (5) deszkadarabok számára a jelen foganatosítási alaknál két (6 és 7) nyílással, továbbá a lehulló forgács számára (8) nyílással van ellátva. ;!5 Az (5) deszkadaraboknak forgácsolás közben való rögzítésére a (6) illetve (7) nyílások alatt olyan szekrények vannak kiképezve, amelyeknek hátsó (10) lapjai, valamint (11) belső oldallapjai a (3) asztallaphoz vannak me. 40 revítve, mi mellett a (11) oldallapok a lehulló forgácsok számára levezető tölcsér gyanánt is szolgálnak. A szekrények külső 9ldallap jait a (13) fogantyú által a (14) rugó hatása ellenében működtethető, alul kissé kifelé görbített (12) lemezek alkotják, a szekrény mellső 45 oldalit a feldolgozandó deszka vastagságának megfelelően (9) csavarokkal beállítható (1^). lapok képezik, amelyekre (16) karral működtethető (17) lemezrugók vannak szerelve. 50 A szekrény fenekét fel- és lefelé mozgatható (18) talp képezi, amelynek (19) nyúlványára a (20) emeltyű súlyánál fogva állandó nyomást gyakorol.- Avégből, hogy a (18) talp a (20) emeltyűkarnak kiiktatásánál 55 a gépből ki ne essék, azt (21) csapok vagy szegecsek útján a (22) kivágásokban vezetjük, mely utóbbiak a szekrény (10) hátsó lapjaiban vannak elrendezve. A gép ürítése és töltése a következő mó- 60 don történik: A (20) emeltyűkart feltoljuk és rögzítjük, mikor is a (18) talp leesik. Ezután a (13) emeltyűt befelé nyomjuk és ezzel egyidejűleg a (17) rugó (16) karját meghúzzuk, 65 mikor is ha már van deszkamaradék a szekrényben az onnét kihull, illetve kivétetik. Üj deszkát helyezve a (18) talpra, a (20) emeltyűt lebocsátjuk, amely a deszkát ekképen állandóan felfelé nyomja; a (17) rugó, 70 úgyszintén a (14) rugó nyomását ugyancsak érvényre juttatjuk, miáltal a deszkát hosszanti és oldalt való elmozdulásoktól megóvjuk. Legtöbb esetben egyenlő hosszúságú desz- 75 kák kerülnek feldolgozáéra; miért is a (12) lemez helyzete célszerűen állandósítható a (13) karnak előzetes rögzítése útján. A leírt módon behelyezett deszkát felső szélével a (20) emeltyűt a (4) vezetékben 80