81981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegfalak előállítására és a hozzávaló alaklemez

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81981. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás üreges falak előállítására és a hozzávaló alaklemez. Tauber Sándor mérnök, téglagyáros, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi május hó 26-ika. Jelen találmány tárgya újítás a 70797. sz. szabadalommal védett üreges falak előállítására szolgáló eljáráson, mely lényegileg abban áll, hoyy az üreges falak r> szerkezeti síkjait, úgymint a falgerinc síkját és párhuzamos falhéjakat egymásközt úgy kapcsoljuk egybe két, vagy több vízszintes kötéssort átérő alaklemezek segélyével, hogy az egyik szerkezeti síkba elio helyezett egyazon alaklemez sorjában váltakozva beköt és hozzáér az odakapcsolodó egy vagy több síkba, illetve egy vagy több síkhoz. Eszerint az egyik párhuzamos falhéjba elhelyezett alaklemez a fal-15 gerinccel kapcsolódik, a falgerincbe helyezett alaklemez azonban mindkét párhuzamos falhéjjal. A találmány egyéb részleteit az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le kö•21 zelebbről, hol is 1. és 4. ábra a találmány szerinti üreges falak példáinak elülnézete, 2. és 3. ábra pedig harántmetszete. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál mindkét párhuzamos falhéj (1) falleme-25 zekből van rakva, s csupán a gerincekben vannak (2) alaklemezek. Ez utóbbiak határvonalai a leírt eljárás értelmében önként adódnak és a megrajzolt példánál, ahol az alaklemezek két-két vízszintes kö-30 téssort érnék at, sl (2) lemezek Z-szerű alakkal birnak. A 2. és 3. ábra az 1. ábrabeli üreges fal két szomszédos gerincsíkját tünteti föl. Amint az 1—3. ábrából látható, egyazon ;{,-) vízszintes kötéssorban egyrészt az egymásután következő .gerincsíkok, másrészt pedig az egymással szembeeső párhuzamos falhéjak között is sorjában váltakozik a bekötés és hozzáérés. 40 A 4. ábra szerint a párhuzamos falhéjakban vannak (3) alaklemezek, amiket (4) gerinctéglákból rakott gerincsíkok kapcsolnak egybe egymással. Képzelhetjük azonban, hogy ezek a gerincek is ugyanúgy vannak alaklemezekből rakva, 46 mint amiket elébb írtunk le, úgy hogy ekkor a 2. és 3. ábra egyúttal a 4. ábrához tartozó harántmetszeteket is mutatnak. A leírt eljárás foganatosításához való alaklemezeket egyébiránt általában véve úgy 50 jellemezhetjük, hogy ezen alaklemezek élükkel egymásra állított és érintkező élük mentében egymáshoz képest eltolt közönséges fallemezek, illetve téglák határvonalaival birnak. 55 A 4. ábra jobboldai (3) alaklemezei szembe vannak helyezve a baloldaliakkal és függélyesben el vannak tolva hozzájuk képest, úgy hogy még azokat a vízszintes hézagokat is, amelyek egyébként végig- 60 futnának, helyenkint telt lemezrészek törik át. Jelen találmánynak az a főelőnye, hogy a legegyszerűbb téglaalaktól kezdve, a gyakorlatilag megengedhető legnagyobb 65 alaklemeznagyságig elmehetünk, mégis mindenkor szolid téglakötést alkalmazhatunk keresztül-kasul szabályos váltakozással, sőt ezenfelül még telt átkötéseket is nyerünk az egyes vízszintes kötéssorok 70 között. Ily módon a legközönségesebb és legolcsóbb építőanyagokkal is hordképes szerkezetű üreges falakat rakhatunk csupa sík, vagyis könnyen gyártható és szállítható falrakó elemből. 75 Az üreges falakat még tovább egyszerűsíthetjük és olcsóbbíthatjuk avval, hogy a találmány szerinti szoros kapcsolatot nem létesítjük közvetlenül falgerinctől falgerincig, hanem a párhuzamos falhéjak le- 80 mez-, illetve téglafalrészeket toldunk közbe, amelyek a szoros kölcsönös kötésű helyeket mintegy széttolják.