81975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárdan tapadó tömött galvanikus öncsapadékok létesításáre
Meg jelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81975. SZAM. — XVIle. OSZTÁLY. Eljárás szilárdan tapadó tömött galvanikus óncsapadékok létesítésére. Dr. ing. Schlötter Miksa vegyész, Berlin-ben. A bejelentés napja: 1919. Jévi október 22-ike. Németországi elsőbbsége: 1917. évi március 15-ike. Az elektrolytikus ónozásra kizárólag alkalikus fürdőket használnak, noha ezek öszszeté telüket könnyen változtatják, szivacsképzésre hajlanak és az áramot tökélet-5 lenül használják ki. Savas ónfürdők tulajdonképen nem is ismeretesek, ha a Koselaut-féle natriumpyrophosphatos fürdőtől eltekintünk. Az Engels ajánlotta borkősavas fürdő (Schlötter, Galvanostegie I. 202. lap) nem 10 tudott a gyakorlatban érvényesülni, noha a savas fürdők a magas elektrochemiai egyenérték folytán igen előnyösek lennének. A savas fürdők hiányának az az oka, hogy a savas fürdőből eredő csapadékok erősen 15 kristályosak és nem fedik a katódát, hanem mintegy csipkeszerű hálót képeznek rajta, mimellett ez az ón oly kevéssé tapad, hogy keféléskor teljesen leválik. De a csekély tapadási intenzitástól eltekintve sem voltak a •20 savas fürdőből származó ónbevonatok megfelelők a csapadéknak kristályos növényeket mutató minősége folytán. Kitűnt mármost, hogy alkáliéktól vagy ammóniáktól mentes egyszerű oldatokban is létesíthetünk 25 kinövésekre nem hajlamos tömött ónbevonatokat, ha az erősen savas ónoldathoz kevés gelatinet vagy más kolloidot elegyítünk. A kolloidok alkalmazása galvanikus fürdőkben már ismeretes, de alkáliáktól mentes ónfür;H) dőkben való alkalmazásuk új, mert eddig a stannochlorid oldatban tartására mindig chlorammoniákot használtak, ha ugyan nem alkalmaztak már eleve lúgos fürdőt. Nem szükséges, miként Pfannhauser 35 ajánlja (Z. f. Elek. VUL 41. és köv. lap), hogy erősen tömény stannosóoldatokat használjunk, mert már egy olyan oldat, mely 120 g ammonsulfátot és 2 g gelatinet tartalmaz 40 1000 ccm vízre már nem bír azzal a sajátsággal, hogy az ónt kristályosan válassza le. Az ilyen oldatokkal rezet, sárgarezet stb. tömött és jól tapadó bevonatokkal lehet ellátni. A leválasztott ón sruktúrája lényege- 45 sen megváltozott, az elektrolytikus vaséhoz hasonlítható, mely az összes elektrolytikusan leválasztott fémek között vastag rétegben legkevésbé kristályos szerkezetű. Ennek dacára az ilyen fürdő pl. vasgalva- 50 nok bevonására nem alkalmas, mert a vason az ón erősen kiskristályosan válik ki és nem tapad eléggé, noha ónt vagy rezet kifogástalanul fed. Az oldatban nem keletkeznek ugyan kinövések, de az ón mikroskopi meg- 55 figyelések szerint gúlaalakú kristályokban válik ki, ami a gyakorlatban zavarólag hat. Ezen hátrány is elkerülhető azonban, ha a kalloidtartalmú fürdőhöz kapillaraktiv anyagot, pl. phenolt, phloroglucint, stb. elegyí- 60 tünk. Ily módon vasra is jó bevonatokat választhatunk le, pl. a következő összetételű fürdővel: 150 g stannochlorid 2 g gelatine 5 g phenol §5 1000 g víz 5 g sósav. Szabadalmi igények: 1. Eljárás jóltapadó tömött ónbevonatok 70 létesítésére, melyet az jellemez, hogy alkáliától és ammoniumtól mentes, kolloidanyagokat tartalmazó savas egyszerű ónsó-oldatokat alkalmazunk. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, 75 melyet az jellemez, hogy az alkáliától és ammoniumtól mentes savas egyszerű ónsó-oldathoz kolloidokon kívül kapillaraktiv anyagokat is elegyítünk. Stádium nyomda, Budapest.
