81939. lajstromszámú szabadalom • Rostélyadagoló berendezés

Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81939. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. Rostélyadagoló berendezés. Seyboth & Co. cég Zwickauban. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 27-ike. Elsőbbsége: 1914. évi január hó 11-ike. Rostélyadagoló berendezések, melyeknél a szén főleg változtatható hajítótávolságú hajítólapátok. segélyével szállíttatik a rostélyra, a gyakorlatban, főleg stabil lángcsö-5 ves kazánoknál, sokszorosan alkalmaztatnak. Bizonyos kazántípusoknál, így elsősorban hajókazánoknál és kis lángcső átmérővel bíró kazánoknál az a hátrány mutatkozott, hogy az adagoló berendezések elhelyezése nehéz-0 séget okozott, mert szerkezeti magasságukat nem lehetett elég alacsonyra méretezni. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére javasolták már a hajítólapátnak tűzhelyajtó gyanánt való kiképzését, úgyhogy a tulajdonai képpeni tűzhelyajtó hiányzik és maga a hajító lapát zárja el a tűzhely teret a külső tértől. Ezen esetben tehát a hajító tál körülbelül a rostély magasságában fekszik. Ez a berendezés megnehezíti a tűzhely hozzáférhetőségét, amennyiben üzem közben nem figyelhetjük meg a tüzet és nem nyúlhatunk be kaparó- vagy piszkálóvassal a rostélyhoz, hanem erre a célra a készüléket előbb meg kell állítanunk. 5 Oly csekély szerkezeti magassággal bíró, hajítólapátos rostélyadagoló berendezés^ létesítésére, mely nem zárja ki a tűzhelynek üzem közbeni megfigyelését, a jelen találmány szerinti berendezésnél a tulajdonképpeni O piszkáló lemez, mely az ismert tüzeléseknél helytállóan van elrendezve, a jelen esetben mozgatható és a piszkáló nyílás ajtaja gyanánt szolgál. Ha ezt a piszkáló lemezt lecsappantjuk, 5 akkor a tüzet a kaparó- vagy piszkálóvassal kezelhetjük, miközben ,a készülék maga mozog. Ehhez csekély szerkezeti magasság is elegendő a hajító tál és a rostély között. Míg ez a magassági különbség az ismert 0 adagoló berendezéseknél 20—25 cm, addig a jelen találmány szerinti berendezésnél csak mintegy 7 cm-t tesz ki. Miután ez a csekély magasság a salak eltávolítására nem elegendő, ezen célból a piszkáló vasat nem a piszkáló lemez lecsappantása által keletke- 45 zett nyíláson át, hanem a hajító lapát megállítása és felcsappantása után, fölülről vezetjük be a tüzelő térbe és ezt követőleg a salakot nem a hajító tál fölött, hanem ezen tál és a rostély közötti nyíláson át, a lefelé 50 csappantott piszkáló lemez fölött kaparjuk ki a vassa). Ennek az elrendezésnek előnyei a következők : 1. A tűz piszkáló vassal, üzem közben, 55 mindig hozzáférhető. 2. A piszkáló hatás a hajító lapát terét elzáró fedő lecsappantása után, vagy pedig annak kémlő nyílásán át megfigyelhető. 3. A salak eltávolítása igen meg van köny- 60 nyítve, mert a salakot nem kell a hajító lapát fölött kiemelnünk; a salak ugyanis a lefelé csappantott piszkáló lemezen magától legördül. 4. A szerkezeti magasság igen csekély. (jő 5. A lángcsövek a kazán bejárása céljából könnyen hozzáférhetők, miután a mozgó piszkáló lemez nagy nyílást: teremt, míg az eddigelé ismeretes tüzeléseknél ez a beszállótér korlátozva volt és elegendő nyílás létesítése céljából a hajító lapátot ki kellett csavarolnunk. A mellékelt rajz 1—2. ábrája a találmány tárgyának két példaképpeni foganatosítási alakját metszetben szemlélteti. A tok mellső fala, az 1. ábra szerint, két, egymástól független fedőből áll, még pedig a törőhenger tokjának felső (1) és a lapáttok alsó (2) fedőjéből. A (3) hajító tálat részben a (2) fedő alkotja, részben pedig az ada- go 7U 10