81929. lajstromszámú szabadalom • Olvasztókemence vas, acél, fémek és hasonlók számára olaj- vagy gáztüzeléssel

Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81929. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Olvasztókemence vas, acél, fémek és hasonlók számáfa, olaj- vagy gáztüzeléssel. Ritschel K. János, főmérnök Erzsébetfalván. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 15-ike. Jelen találmány különösen vas, acél, fémek és hasonlók olvasztására eddig alkalmazott faszénnel vagy koksszal fűtött kemencéknek (kúpoló kemencéknek) teljes értékű pótlását célozza folyékony vagy gázalakú magasabb fűtőértékű tüzelőanyagok (pl. nyersolaj) alkalmazása által, mely a jelenleg uralkodó szénhiányt figyelembe véve, jelentős értékkel bír. 10 Az eddig ösmert olajtüzelésű fémolvasztó kemencékkel szemben, melyek egy melegítésre csak meghatározott csekély mennyiségű fémet tudnak megolvasztani, a jelen találmány szerinti olvasztókemencének az az előnye, hogy tetszésszerinti nagy teljesítményre és megszakítatlan üzemre folytonos adagolással építhető. A jelen találmány szerinti olvasztókemencének további előnye a hő legmesszebbmenő kihasználása, mivel a ío íücőgázok a kemencében lévő olvasztandó anyagot teljes egészében átjárják és előmelegítik. Jelen találmányra jellemző egy függélyes vagy a rézsűhajlásnál nagyobb szög alatt >.-, hajló töltőakna alkalmazása, melynek alsó végéhez egy, vagy több a szükséges lángzókkal bíró fűtőcsatorna csatlakozik, melyekbe I az olvasztandó anyag saját súlya következtében lecsúszik és a természetes rézsű haj-S0 lásszöge alatt elrendeződik. Ezen fűtőcsatornához csatlakozik egy gyűjtő tér, melyben a megolvasztott anyag összegyűlik és melyből az szükség esetén lecsapolható. Azon mértékben, amint az olvasztandó anyag a ir> rézsűről leolvad, előmelegített olvasztandó anyag csúszik a töltőaknából alá, mely a felső nyílásán időről-időre utántölthető. A rajzokon a találmány szerinti olvasztókemencének néhány kiviteli alakja van fel.0 tüntetve. Az 1. ábra az olvasztókemence első kiviteli alakját függélyes metszetben mutatja. A 2. ábra az 1. ábra II—II. vonala szerinti metszete. A 3. ábra a kemence elölnézete az 1. ábra bal oldaláról tekintve. A 45 4. ábra részben a kemence felülnézetét, részben metszetét mutatja az 1. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra a 2. kiviteli alakot mutatja függélyes metszetben. A 50 6. ábra az 5. ábra VI—VI, a 7. ábra az; 5. ábra VII—VII vonala szerinti metszete. A 8. ábra a kemence harmadik kiviteli alakját mutatja részben függélyes metszetben, 65 részben elölnézetben, míg a 9. ábrán a kemence a 8. ábra IX—IX vonala szerinti keresztmetszete látható. A 10. ábra a kemence egy részletét mutatja metszetben a 9. ábra X—X vonala szerint. 60 Az 1—4. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) ferde fölül boltozott négyszögkeresztmetszettel bíró töltőakna van alkalmazva, mely az égési gázok melegének legkedvezőbb kihasználása céljából fölfelé minden oldalon 65 szűkül, felső végén (2) csapóajtóval van elzárva és a (3) adagolótölcsérbe megy át. Közvetlenül a csapóajtó elé van a kéményhez vezető erősen szűkülő (4) leágazás elrendezve. 70 A töltőakna alsó végéhez csatlakozik az (5) fűtő csatorna, melynek előfalán a folyékony gáz vagy gázalakú fűtőanyagok számára való (6) lángzó foglal helyet. A lejtős alapzatról az olvasztott anyag (27) híd (28) 75 nyílásain vagy bevágásain át a (9) lecsapoló nyílással és (10) salak lecsapoló nyílással bíró (8) gyüjtötérbe folyik. Szükség esetén a gyüjtőtér melegítésére külön (11) lángzó alkalmazható. Az (1) akna (12) alsó fala ajtószerűen