81924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs és oxidációs termékeknek acetilénből való előállítására
— 74 — kondenzációtermékeknek acetilénből és vízgőzből való előállítására, mint nitrogéntartalmú kondenzációtermékeknek acetilénből és ammóniából, valamint kéntar-5 talmú kondenzációtermékeknek acetilénből és kénhidrogén bői vagy más kéntartalmú gázokból való előállítására alkalmasak. Ha ezen gázok vagy gőzök keverékeit alkalmazzuk, pl. acetilént, ammóniát és 10 vízgőzt, akkor olyan kondenzációtermékek képződnek, melyek — mint az aldehidammónia — oxigént, mint nitrogént tartalmaznak. Acetilén és vízgőz alkalmazásánál úgy kondenzáció-, mint oxidációter-15 mékek képződnek. Kevés vízgőz jelenléte a kondenzáció termékek képződését elősegíti, míg sok vízgőz jelenléte és fokozottabb hőmérséklet oxidációtermékek, pl. aldehid és ecetsav keletkezésére hat ked-20 vezően. A kondenzáció- és oxidációtermékek képződése rendszerint körülbelül 250°-on kezdődik. A legalkalmasabbaknak a 300° és 400° között fekvő hőmérsékletek bizo-25 nyúltak. Vízgőz esetében, különösen ha az jelentékenyebb mennyiségben van jelen, előnyösen 400—500° C. hőmérsékleten dolgozunk. 500°-on felül fekvő hőmérsékleten a szénoxid képződése rendszerint nagyon 30 előtérbe lép. A találmány tárgyát képező kondenzációs és oxidációs reakciók úgy közönséges, mint fokozott nyomáson is eszközölhetők. A szóbanforgó folyamatok keresztül-35 vitelénél, különösen ha azok vízgőz alkalmazása nélkül vagy kevés vízgőz jelenlétében mennek végbe, nehezen illő és nem illő anyagok is képződnek, melyek a kontaktusmassza felületét befedik és a kon-40 taktusmassza hatását károsan befolyásolják. Ez a hátrány, mint már említettük, lényegesen csökkenthető, ha részben redukált kontaktusmasszákat alkalmazunk. A találmány értelmében azonban a 45 csökkentett hatóképességű kontaktusmasszákat azáltal regenerálhatjuk, hogy azokon fokozott hőmérsékleten oxigént vagy oxigéntartalmú gázokat, pl. levegőt vezetünk át és pedig célszerűen nedves ál-50 lapotban, ilymódon a nagy molekulaszámú szénvegyületeket és egyéb tisztátalanságokat az oxidáció által eltávolíthatjuk. Adott esetben ajánlatos, ha a kontaktusmasszát ezt követőleg vízgőzzel; illetve 55 vízzel kezeljük, olycélból, hogy az oxigénnel való kezelésnél részben dehidratizált vegyületek újból hidratizáltassanak. Kéntartalmú termékeknek acetilénből és kéntartalmú gázokból, pl. kénhidrogénből való előállításánál kitűnt, hogy az em- 60 lített kontaktusanyagokon kívül fémek vagy fémeket célszerűen finoman elosztott állapotban tartalmazó anyagok is jó sikerrel alkalmazhatók. Így pl. tömör fémeket, pl. szalagalakú nikkelt is használha- 65 tunk kontaktusmassza gyanánt. Az acetilén átvezetésénél szénszerű vagy nagy molekulaszámú szénvegyületeket tartalmazó anyagok keletkeznek, melyek az alkalmazott fémet, pl. nikkelt, rezet, vasat fino- 70 man elosztott állapotban tartalmazzák és kiváló hatású kontaktusanyagokat szolgáltatnak. Kéntartalmú kondenzációtermékek előállításánál sikerrel indulhatunk ki továbbá olyan kontaktusanyagokból is, 75 melyek a folyamat alapját képező munkafeltételeknél részben vagy egészen fémekké redukálhatok vagy olyan kontaktusanyagokból, melyek fémvegyületei a folyamat kezdete előtt messzemenő redu- 80 kálás által részben vagy teljesen fémmé alakíttatnak át. így pl. cementnek nikkeloxidhidrához való keverése és a levegőn megkeményedett keveréknek 300—350°-on hidrogénnel való kezelése által fémnikkelt 85 tartalmazó jó hatású kontaktusanyagot kaphatunk kéntartalmú termékek előállításához. Ugyanígy teljesen redukált vasoxidokat vagy vasoxidhidrátot tartalmazó masszák, pl. 500—600°-on redukált bauxit 90 kéntartalmú termékek készítéséhez kitűnő kontaktusanyagokat szolgáltatnak. 1. példa: Acetilénből és mennyiségének többszörösét képező vízgőzből álló keveréket 95 400—420°-on gyepvasérc felett vezetünk el. A reakcióedényből kilépő gázokat hűtéssel sűrítjük, a nem kondenzálódó részt vízzel, jégecettel vagy más abszorbeáló szerrel esetleg hűtés közben az illő kon- íoo denzációterméktől megszabadítjuk és szükség esetében újból a kontaktusmassza felett vezetjük el. A reakciótermék főrészét acetaldehid képezi. Kívüle kis menynyiségű magasabbrendű kondenzációter- 105 mék, pl. acetonaldehid mutatkozik. Az acetaldehid egy része ecetsavvá oxidáltatott tovább. Egyszerű átvezetésénél az acetilén 15—16%-a alakul át acetaldehiddé. A reakcióhőmérséklet rendszerint no 300—600°, de fokozottabb hőmérsékleten is még jelentékeny mennyiségű acetaldehid keletkezik. 2. példa: Acetilént mély hevített vizén való át- 115