81924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs és oxidációs termékeknek acetilénből való előállítására

— 74 — kondenzációtermékeknek acetilénből és vízgőzből való előállítására, mint nitrogén­tartalmú kondenzációtermékeknek aceti­lénből és ammóniából, valamint kéntar-5 talmú kondenzációtermékeknek acetilén­ből és kénhidrogén bői vagy más kéntar­talmú gázokból való előállítására alkalma­sak. Ha ezen gázok vagy gőzök keverékeit alkalmazzuk, pl. acetilént, ammóniát és 10 vízgőzt, akkor olyan kondenzációtermékek képződnek, melyek — mint az aldehid­ammónia — oxigént, mint nitrogént tar­talmaznak. Acetilén és vízgőz alkalmazá­sánál úgy kondenzáció-, mint oxidációter-15 mékek képződnek. Kevés vízgőz jelenléte a kondenzáció termékek képződését elő­segíti, míg sok vízgőz jelenléte és foko­zottabb hőmérséklet oxidációtermékek, pl. aldehid és ecetsav keletkezésére hat ked-20 vezően. A kondenzáció- és oxidációtermékek képződése rendszerint körülbelül 250°-on kezdődik. A legalkalmasabbaknak a 300° és 400° között fekvő hőmérsékletek bizo-25 nyúltak. Vízgőz esetében, különösen ha az jelentékenyebb mennyiségben van jelen, előnyösen 400—500° C. hőmérsékleten dol­gozunk. 500°-on felül fekvő hőmérsékleten a szénoxid képződése rendszerint nagyon 30 előtérbe lép. A találmány tárgyát képező kondenzációs és oxidációs reakciók úgy közönséges, mint fokozott nyomáson is eszközölhetők. A szóbanforgó folyamatok keresztül-35 vitelénél, különösen ha azok vízgőz alkal­mazása nélkül vagy kevés vízgőz jelen­létében mennek végbe, nehezen illő és nem illő anyagok is képződnek, melyek a kon­taktusmassza felületét befedik és a kon-40 taktusmassza hatását károsan befolyásol­ják. Ez a hátrány, mint már említettük, lényegesen csökkenthető, ha részben re­dukált kontaktusmasszákat alkalmazunk. A találmány értelmében azonban a 45 csökkentett hatóképességű kontaktus­masszákat azáltal regenerálhatjuk, hogy azokon fokozott hőmérsékleten oxigént vagy oxigéntartalmú gázokat, pl. levegőt vezetünk át és pedig célszerűen nedves ál-50 lapotban, ilymódon a nagy molekulaszámú szénvegyületeket és egyéb tisztátalansá­gokat az oxidáció által eltávolíthatjuk. Adott esetben ajánlatos, ha a kontaktus­masszát ezt követőleg vízgőzzel; illetve 55 vízzel kezeljük, olycélból, hogy az oxigén­nel való kezelésnél részben dehidratizált vegyületek újból hidratizáltassanak. Kéntartalmú termékeknek acetilénből és kéntartalmú gázokból, pl. kénhidrogén­ből való előállításánál kitűnt, hogy az em- 60 lített kontaktusanyagokon kívül fémek vagy fémeket célszerűen finoman elosztott állapotban tartalmazó anyagok is jó si­kerrel alkalmazhatók. Így pl. tömör féme­ket, pl. szalagalakú nikkelt is használha- 65 tunk kontaktusmassza gyanánt. Az aceti­lén átvezetésénél szénszerű vagy nagy mo­lekulaszámú szénvegyületeket tartalmazó anyagok keletkeznek, melyek az alkalma­zott fémet, pl. nikkelt, rezet, vasat fino- 70 man elosztott állapotban tartalmazzák és kiváló hatású kontaktusanyagokat szol­gáltatnak. Kéntartalmú kondenzációter­mékek előállításánál sikerrel indulhatunk ki továbbá olyan kontaktusanyagokból is, 75 melyek a folyamat alapját képező munka­feltételeknél részben vagy egészen fé­mekké redukálhatok vagy olyan kontak­tusanyagokból, melyek fémvegyületei a folyamat kezdete előtt messzemenő redu- 80 kálás által részben vagy teljesen fémmé alakíttatnak át. így pl. cementnek nikkel­oxidhidrához való keverése és a levegőn megkeményedett keveréknek 300—350°-on hidrogénnel való kezelése által fémnikkelt 85 tartalmazó jó hatású kontaktusanyagot kaphatunk kéntartalmú termékek előállí­tásához. Ugyanígy teljesen redukált vas­oxidokat vagy vasoxidhidrátot tartalmazó masszák, pl. 500—600°-on redukált bauxit 90 kéntartalmú termékek készítéséhez kitűnő kontaktusanyagokat szolgáltatnak. 1. példa: Acetilénből és mennyiségének több­szörösét képező vízgőzből álló keveréket 95 400—420°-on gyepvasérc felett vezetünk el. A reakcióedényből kilépő gázokat hű­téssel sűrítjük, a nem kondenzálódó részt vízzel, jégecettel vagy más abszorbeáló szerrel esetleg hűtés közben az illő kon- íoo denzációterméktől megszabadítjuk és szükség esetében újból a kontaktusmassza felett vezetjük el. A reakciótermék főré­szét acetaldehid képezi. Kívüle kis meny­nyiségű magasabbrendű kondenzációter- 105 mék, pl. acetonaldehid mutatkozik. Az acetaldehid egy része ecetsavvá oxidálta­tott tovább. Egyszerű átvezetésénél az acetilén 15—16%-a alakul át acetalde­hiddé. A reakcióhőmérséklet rendszerint no 300—600°, de fokozottabb hőmérsékleten is még jelentékeny mennyiségű acetal­dehid keletkezik. 2. példa: Acetilént mély hevített vizén való át- 115

Next

/
Thumbnails
Contents