81924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs és oxidációs termékeknek acetilénből való előállítására

Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81924. SZÁM. — IV 'h/1. OSZTÁLY. Eljárás kondenzáció- és oxidációtermékeknek acetilénből való előállítására. Chemische Fabrik Rhenania cég Aachenben, dr. Stuer Bernhard Conrad vegyész Aachenben és dr. Grob Walther vegyész, Alschban. A bejelentés napja: 1916. évi augusztus hó 5-ike. A találmány tárgya kondenzáció- és oxidációtermékek előállítására vonatkozik acetilénnek vagy acetilén és gázolt, pl. ammónia, vagy kénhidrogén keverékének, 5 vagy acetilén és gőzök, pl. vízgőz keverékeinek, vagy végül acetilénnek gázokkal és gőzökkel való keverékeinek fokozott hőmérsékleten kontaktusanyagokon való átvezetése által. Ha ezen eljárásnál olyan 10 katalizátorokat használunk, melyek csak felületileg hatnak, mint amilyenek pl. égetett agyag, horzsakő, aszbeszt vagy efélék, akkor igen kedvezőtlen eredményeket kapunk. jJobb eredményekhez jutunk, ha 15 kontaktusanyagokként olyan fémvegyüle. teket, pl. fémoxidokat használunk, melyek az acetilén által redulkálható. Azt találtuk, hogy az utóbb említett kontaktusanyagokkal különösen jó ered-20 ményeket érhetünk el, ha azokat hidrátvíztartalmú vegyületek alakjában alkalmazzuk, vagy ha más hidrátvíztartalmú anyagok jelenlétéről gondoskodunk, vagy pedig ha kontaktusanyagok gyanánt egy-25 idejűleg használunk hidrátvíztartalmú, katalizáló fémvegyületeket és hidrátvíztartalmú hozaganyagokat. A találmány szempontjából alkalmas katalizátoroként elsősorban a fémhidrá-30 tok, különösen a vas hidrátvegyületei jönnek tekintetbe. Ezen vegyületek a kondenzáció-, illetve oxidációfolyamat keresztülvitelénél hidrátvizet adnak le és egyúttal az acetilén behatására redukáltat-35 nak. Ennek folytán a hidrátok helyett vízben szegényebb oxidvegyületeket is alkalmazhatunk, mint amilyeneket pl. hidrátok vagy oxidokká átalakítható más fémvegyületek enyhe hevítésénél kapunk. Ügyelni kell azonban mindig arra, hogy 40 a kontaktusanyagoknak pl. erős izzításnál bekövetkező teljes víztelenítését elkerüljük, minthogy a kontaktusanyagok ezáltal úgy hatásukat, mint azt a képességüket, hogy ismét hidrátvizet vegyenek fel, 45 elvesztik. Az említett katalizátorok hatását fokozza, ha hidrátvíztartalmú hozagok vannak jelen, különösen pedig olyanok, melyeknek megvan az a képességük, hogy 50 fokozottabb hőmérsékleten is úgy hidrátvizet kössenek le, mint hidrátvizet adjanak le. Ilyenek pl. a timföld és a magné. zium hidrátjai, továbbá a hidratikus szilikátok. Minthogy ezen anyagok maguk- 55 ban nem képesek az acetilén oxidálására, tehát aktiválóan ható anyagoknak tekinttendők. Ezen aktiváló anyagok jelenléte esetében kevésbé jól ható katalizátorok is sí- 60 kerrel alkalmazhatók. így pl. acetaldehidnek nedves acetilénből való előállításánál a vasoxalát, vaskarbonát és efélék, vagy a belőlük kapott oxidok hatása fokozható, ha azokhoz timföldhidrátot, mag- 65 néziumhidrátot, stb. adunk. Az acetilén által redukálható, hatásos katalizátorokként, mint már említettük, elsősorban a vasnak oxidokká átalakít, ható vegyületei, előnyösen hidrátjai jön- 70 nek tekintetbe. Vasvegyületek helyett azonban más fémek, pl. a réz, nikkel, kobalt, mangán, króm, cer, vanadium, stb. hidrátjai és oxidokká átalakítható vegyületei is alkalmazhatók. Némely esetben 75 két vagy több katalizátorként ható ve-